A közlekedéssel kapcsolatban elemi szinten azt tanítjuk gyermekeinknek, hogy ha a lámpa piros, akkor tilos, ha zöld a lámpa, akkor szabad az úttesten való átkelés. De még ebben az esetben is körül kell nézni, mert közeledhet valaki úgy a gyalogátkelő helyhez, hogy nem tartja be a szabályokat. Tehát tudatosítanom kell magamban azt, hogy amikor nekem piros a lámpa, akkor a közlekedés többi résztvevőjének, akik keresztezik az utamat, zöld. Ha a piros lámpa ellenére lelépek a járdáról és halálra gázolnak, ki a felelős a halálomért? Egyedül én. Mert figyelmen kívül hagytam a figyelmeztető, tiltó jelzést.
Életünk során minden napon, minden egyes emberekkel, helyzetekkel, vagy körülményekkel való találkozás, szembesülés alkalmával feltárul előttünk egy átkelési lehetőség vagy kényszer. Isten minden ember szívébe, – legyen az az ember az aktuális pillanatban még hitetlen vagy már hívő – elméjébe beírta az Ő törvényét. Ezért fel tudjuk ismerni, hogy az adott átkelési helyzetben piros vagy zöld lámpát látunk-e. Ha Isten valamire azt mondja, hogy: Ne tedd!, az piros lámpát jelent számomra, vagyis veszélyt. Ha én ennek ellenére lelépek a számomra előírt járdáról, az egyetlen biztonságos, életre vezető keskeny útról, tudnom kell, hogy az életem ellensége, Sátán zöld lámpát lát maga előtt. Ő egyébként is úgy jár-kel a földön, mint akinek állandóan zöld a lámpa. Péter apostol így figyelmeztet erre minket, hívőket: „Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresve, kit nyeljen el: 9 Akinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévő atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be.” (1Pét 5,8-9)
Amikor piros lámpa ellenére lelépünk a biztonságos járdáról, és kisebb-nagyobb balesetet és sérülést szenvedünk, ne hibáztassunk embert, ne hibáztassuk Istent, ne hibáztassuk még csak az ördögöt sem (ő csupán a romlott természetének megfelelő tevékenységét végzi: emberölő kezdettől fogva), mert mi vagyunk azok, akik a tiltás, a piros lámpa ellenére veszélyes területre léptünk. Valójában mi kapcsoltuk zöldre a lámpát az életünk ellensége előtt.
A piros lámpa jelzése felhívja a figyelmünket a veszélyre, de a jelzés nem tartalmaz információt a jelzett veszély mértékéről. Újonnan született hívők esetében az őket fenyegető veszélyek mértéke soha nem haladhatja meg azt a szintet, amelyet ne tudnának kezelni Istenben bízva, az Ő szavának engedelmeskedve. Ő maga biztosít afelől bennünket, hogy „hű az Isten, aki nem hagy titeket feljebb kísérteni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel együtt a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.” (1Kor 10,13b)
Zöld lámpát akkor kapunk, és addig van előttünk szabad jelzés, ha és amíg megmaradunk az Úr útján, megmaradunk Krisztusban, és mennyei Apánk akaratának engedelmeskedve cselekszünk. Fontos megértenünk és eszünkbe vésnünk azt is, hogy amikor nekünk zöld a lámpa, akkor az ellenségünknek, Sátánnak piros. Számára a piros lámpa velünk kapcsolatban azt jelenti, hogy nem jöhet a közelünkbe. Ha mégis ezt fontolgatja, akkor azzal kell számolnia, hogy a bennünk lakó Krisztus által megtapossuk őt. Ezt nem én állítom, hanem Isten állítja rólunk a 91. Zsoltárban. Krisztus által megtapossuk Sátánt még ha oroszlán, kígyó, oroszlánkölyök, sárkány, vagy az egész emberiséget évszázadok óta folyamatosan kifosztó, megnyomorító, lezüllesztő diaszpóra zsidó pénzhatalmi világuralom, covid-19, ártalmas „védő” oltás, világvallás, világkormány, fenevad vagy hamis próféta képében mutatkozik is meg. Bármilyen maszkot visel is, jól ismerjük az ő szándékait, és azt is jól tudjuk, hogy végül eljön az a nap, amelyen elkerülhetetlenül a tűznek tavába lesz vetve angyali és emberi követőivel együtt örökre.
Isten velünk és bennünk van megelevenítő Szelleme által! Ébredjünk fel teljesen a programozott, hazug, halálos világi és vallásos álomból! Támadjunk fel a halálból, és felragyog rajtunk a Krisztus! Nem a félelemnek szellemét kaptuk, hanem erőnek és józanságnak Szellemét. Isten elénk tárta az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válasszuk az életet és az áldást. A napok gonoszak. Azért mondjuk ezt az Úrnak! Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottam hajlékommá. „Mert [azt mondtad] te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá: 10 Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz; 11 Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden utadban. 12 Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábad a kőbe. 13 Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt.” Választásunkat így pecsételi el az Úr: „Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevem! 15 Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt. 16 Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom neki az én szabadításomat.” (Zsoltárok 91, 9-16)
A mennyei hazánkba tartó utunk során át kell kelnünk a földi életen. Kiváló útikalauzt olvashatunk ezzel kapcsolatban Salom példabeszédeinek 4. részét olvasva. Ám hasznunkra csak abban az esetben lesz, ha meg is cselekedjük a benne foglaltakat. Ahhoz, hogy zöld hullámot kaphassunk utunkon, az Úr útján, szeressük mindennél és mindenkinél, saját életünknél is jobban az Urat! Ne félelemből, ne kötelességből, hanem szeretetből és örömmel engedelmeskedjünk neki. Készségesen, az Ő kedvét keresve, jó kedéllyel, örömmel szolgáljuk Istent a mi mennyei Apánkat. Igen, neked és nekem is hitben, egy Szellemben át kell mennünk a siralom völgyén, méghozzá úgy, hogy haladásunk közben forrássá kell tennünk azt (Zsolt 84,7) a magunk és mások számára is. Abból az élő vízből megitatva másokat, amellyel minket megitatott az Úr Jézus azért, hogy örök életre buzgó víznek a kútfeje legyen bennünk (Ján 4,14) a magunk, hittestvéreink és embertársaink számára is. Ha Krisztus után akarunk menni mennyei Apánkhoz, ezt az egyetlen úton járva (Ján 14,6), Krisztusban tehetjük meg. Magunkat megtagadva, keresztünket minden nap felvéve, Jézust követve mehetünk Jézus után (Luk 9,23). Ha ezeket megtesszük, a Krisztus által nekünk szentelt új és élő úton való haladásunkban zöld hullámot kaphatunk Istentől akár egészen hazáig. Ámen.
-<>-
Jézust követve - zöld hullám hazáig – Ökrös Ferenc
