A nagy isteni terv keresésében mi jelentősége van a Tíz Parancsolatnak?

A Tíz Parancsolat a törvény rövid foglalata, mellyel Isten a Neki szolgálni akaró zsidó néppel akaratát megismertette. Nekünk a törvény nem az üdvözülés útja, hanem az elkárhozásé. Igyekezetünk, hogy a törvényt megtartsuk, kudarccal végződik, mert az elesett embernek Isten törvényének megtevésére nincs ereje. A Tíz Parancsolat tehát csak a magunk elítélésének útjára vihet bennünket; gőgünk megalázásával készít elő a kegyelem hívő elfogadására. Az első parancsolat elítéli a mai idő legfeltűnőbb bűnét, az embermagasztalást s azt a várakozást, hogy földi, bűnös, sokszor istentagadó emberek hozhatnak jobb sorsot a világ meggyötört népeinek. A második parancsolat elítéli az emberek kigondolta hamis vallást, mely a vallást a politika vagy más emberi érdekek, pénzvágy, papi gőg szolgálatába állítja; Isten gondolatait emberi gondolatokkal toldja meg vagy éppen kicseréli s hamis, hazug várakozásra biztat. A harmadik parancsolat megfedd azért, hogy Isten nevének és a szent törvénynek meggyalázása ellen nem emeltük fel szavunkat. A negyedik parancsolat rámutat szívünk nyugtalanságára, mely onnan van, hogy Isten szombatját, a Jézusban való megnyugvást elhagyván, az emberi mozgalmak zűrzavarába vetettük magunkat. Az ötödik parancsolat a családi élet feldúlásáért, a felelősség ellen való lázadásért ítéli el korunkat. A hatodik parancsolat a világban levő gyilkos gyűlöletet s azzal szemben megalkuvó, gyáva hallgatásunkat ítéli el. A hetedik parancsolat a szemérem elvetését, a művészet cégére alatt az erkölcs rombolását s mindezzel szemben közönyünket és megalkuvásunkat dorgálja. A nyolcadik parancsolat a világban levő munkaviszonyt és az ebből folyó rablóvágyat leplezi le. A kilencedik parancsolat a hazug szájat ítéli el, mely könnyen vádolja meg azt, aki útjában áll; a korunkban mind jobban elharapódzó rágalom-propagandát. A tizedik parancsolat minden vétkezés belső forrására, kívánságainkra mutat rá, melyeknek szánalmas rabjai vagyunk. Íme, olyan ez a 10 tanítás, mintha éppen korunkra szabták volna reá! Mikor az őszinte ember ebbe a tükörbe pillant, megszégyenülve Krisztushoz menekül bűneinek bocsánatáért.

-<>-

Részlet Csia Lajos - Bibliai káté című könyvéből

Dániel könyvének magyarázata - 09. Rész

Hatodik rész

1. vers. A népek új pásztora csak ideiglenesen és átmenetileg volt a méd Dárius; közelebbi nevén: Küakszárész. Istennek nagyobb, új tervei voltak azonban annak vejével és utódjával, a perzsa Kóressel (görögül: Kürosz, latinul: Cyrus). Belsazár legyőzője nem Dárius, hanem Kürosz volt; Xenophon szerint Kürosz Babilont nem magának foglalta el, hanem nagybátyjának és későbbi apósának, a méd II. Küakszárésznek, az utolsó méd uralkodónak.

Hogyan kell Krisztust visszavárnunk?

A tíz szűz példázata szerint mind a tíz szűz, tehát az egész egyház el fog aludni, azaz Jézus visszavárását abbahagyják. Krisztus visszajövetele előtt felébred az egyház és lámpást gyújt, azaz bibliai ismeretet igyekszik szerezni. Az egyház utolsó idejét ez a komoly és mélyreható bibliakutatás fogja betölteni; tárgya Krisztus visszajövetele lesz. Ezt a kutatást azonban egyesek a Szellem olajával, mások az emberi értelem világosságával fogják végezni. A Szellemtől megvilágított bibliakutatással és imádkozással mintegy beleöltözünk a napba, azaz a mennynek erőibe és világosságába. Isten világosságával és erejével bátran mehetünk az antikrisztusi kor nagy küzdelmeibe, a „nagy nyomorúságba”, mely Krisztus eljövetelét az Írás jövendölése szerint megelőzi. Ez a nagy nyomorúság részint a keresztyének üldözéséből, részint az istentelen világot érő utolsó csapásokból áll elő, melyekből azonban Isten csodálatosan ki fogja szabadítani övéit. A nagy nyomorúság egyik szálat a másik után fogja elszakítani azokból a kapcsolatokból, amelyek az igaz egyház tagjait ehhez a világhoz fűzik. Ezekbe az elszakadásokba örömmel belenyugodni és Krisztus mellett végig megállni: ez Krisztus helyes várása!

- <>-

Részlet Csia Lajos - Bibliai káté című könyvéből

Dániel könyvének magyarázata - 08. Rész

Ötödik rész

1. vers. Nabukodonozor után fia, Evil Merodach (Marduk szolgája) következett, ki igazságtalan és kicsapongó életével bőven rászolgált sorsára; uralkodásának második évében sógora meggyilkolta. Utána Nabonétosz lett a király, s ennek fia volt a Bibliában említett Belsazár.

Róla, mint Nabukodonozor fiáról és utódjáról a tudomány sokáig semmit sem tudott. De ez esetben is a Bibliának lett igaza. Később talált följegyzés értesít egy Belsazárról, ki tényleg Nabukodonozor leszármazottja, éspedig unokája volt. És ugyan nem az egész birodalmon, hanem csak Babilon városában uralkodott, tehát alkirály volt.

Bibliai káté - 08. Rész

81. Ha tehát a régi hitvallások lassankint ereklyékké változnak, el kell-e szakadnunk tőlük és a „fejlődés” útjára lépnünk?
A hitvallások az egyháznak egy régebbi tanbeli és hitbeli állapotát tükrözik vissza, tehát nem mondhatók Isten megdönthetetlen kijelentésének, hanem csak az Isten kijelentéséről alkotott emberi meggyőződéseknek. A Biblia után keletkezett s az egyháztól elfogadott tanítások alkotják az úgynevezett tradíciót vagy hagyományt. A római egyház a tradíciót a Biblia mellett kötelezőnek tartja, sokszor a Biblia fölé emeli, mert a Bibliát annak értelmében magyarázza. Ezzel a római állásponttal szemben áll a fejlődés híveinek álláspontja, mely nem őrzi a múlt emlékeit, hanem tőlük elszakad, s a kor divatos eszmeáramlataihoz szabja a keresztyén tanítást, mint ahogy ma az egyház szociális és demokratikus voltát igyekszik igazolni. 

Dániel könyvének magyarázata - 07. Rész

Negyedik rész

1. vers. Az a halálos ítélet, melyet Isten az első bűnesetkor a lázadó emberre kimondott, nem teljesült azonnal, illetőleg a végrehajtása elkezdődött, de nem fejeződött be rögtön. A halál lassú folyamat, mely részenként veszi birtokába az emberi életet. Mielőtt munkája teljessé válnék, lehetnek korszakok, mind az egyes embernek, mind az egész emberiségnek életében, melyekben az élet egyenesen túltengeni látszik.

Csalóka látszatok ezek, melyek csak elfedik az ember elől a halál kérlelhetetlen közeledését! Mikor az élet virágzik bennünk, könnyelműen megtűrjük magunkban a vétket, a halál útkészítőjét. A csalárd életígéret után egyszerre váratlanul jön a betegség, a halál előhírnöke. Virágaink hervadni kezdenek, lekonyulnak.

Bibliai káté - 07. Rész

69. Mit jelent nekünk a szent Szellem értelmet megvilágosító munkája?
Azt jelenti, hogy tudósok, művészek, papok, mérnökök, orvosok, államférfiak, hadvezérek, kormányzók, iparosok, földművesek, pásztorok Istentől kapják tehetségüket munkájukhoz és Isten segítsége nélkül tehetetlenek. A Szellem úgy osztja mindenkinek az értelmi világosságot, mint ahogy Isten megkülönböztetés nélkül ád esőt jók és gonoszok vetésére. De annak, aki bölcsességért imádkozik Hozzá, szívesen ád többet az értelem világosságából; attól ellenben, aki Őt megveti, esetleg elvonja a világosság közönséges mértékét is. Ha megvonja az embertől az értelmi világosságot, elmebaj, vagyis értelmi sötétség borul arra. Valami elmebaj minden hitetlen és istentelen emberen van; valami árnya a sötétségnek mindnyájunkat beárnyékol. A teljes világosság csak akkor lesz részünk, amikor szemtől szembe fogunk Istennel állani.

Dániel könyvének magyarázata - 06. Rész

Harmadik rész

Folytatás

20. vers. A király számolt azzal, hogy az áldozatoknak még a tűzbevetése is rendkívüli feladattá vált annak következtében, hogy a kemencét hétszeres erővel fűtötték be; azért hadseregéből kiválasztotta a legerősebb katonákat, hogy az elítélteket kötözzék meg, vigyék a kemence felső járatához, és onnan felülről vessék be a tűzbe. A király elővigyázatossága azonban nem volt elegendő. A feladattal ezek a legerősebbek sem tudtak megbirkózni, s a király büntetéséhez tartozott, seregének legkiválóbbjait el kellett vesztenie. Drágán fizetett meg elvakultságáért.

Bibliai káté - 06. Rész

57. Melyek azok a sajátosságok, melyek a keresztséget és úrvacsorát szentségekké teszik?
A keresztségnél, mellyel Krisztus tanítványait megbízta, a víz a külső jegy s a hozzá fűződő ígéret így hangzik: „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül”. A szereztetés igéje ez: „Menjetek el és tegyek tanítványokká minden népet és kereszteljétek meg őket az Atyának, Fiúnak és szent Szellemnek nevében!” – Az úrvacsora külső jegyei a kenyér és bor; a hozzájuk fűződő ígéret: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által”. S a szereztetés igéje: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!”