Ha a világ gyűlöl titeket

„Emlékezzetek meg arról a szóról, melyet mondottam nektek:

A rabszolga nem nagyobb uránál.

Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak.

Ha az én szómat megőrizték, a tieteket is meg fogják őrizni.

János 15,20

NE CSODÁLKOZZUNK

„Ne csodálkozzatok azon testvéreim, hogy a világ gyűlöl titeket. 14 Mi tudjuk, hogy átjutottunk a halálból az életre, mert szeretjük testvéreinket. Aki nem szereti, a halálban marad.” (I. János 3,13-14 Csia) Ne csodálkozzunk azon testvéreim, ha a világ gyűlöl minket! Mi „átjutottunk a halálból az életre”, sőt: mi nem vagyunk ebből a világból valók. Jézus Krisztus előre hirdette tanítványainak: „Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. 19 Ha a világból valók volnátok, a világ kedvelné a sajátját, de mert nem vagytok a világból valók, hanem én válogattalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ. 20 Emlékezzetek meg arról a szóról, melyet mondottam nektek: A rabszolga nem nagyobb uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én szómat megőrizték, a tieteket is meg fogják őrizni. 21 Ám de mindezt az én nevemért fogják veletek tenni, mert nem ismerik azt, aki elküldött engem. 22 Ha nem jöttem volna, és nem szóltam volna nekik, nem volna vétkük, így azonban nincs mentségük a vétkükre. 23 Aki engem gyűlöl, Atyámat is gyűlöli.” (Jn. 15,18-23 Csia)

Az ezeréves uralkodás - 08. Rész

Ünnepek az ezeréves birodalomban

Zakariás 14.16-19-ben egy meglepő jóslatot találunk arról, hogy Izraelnek utolsó szabadítása és egybegyűjtése után azok a nemzetekhez tartozó emberek, akik megmaradnak a nagy nyomorúság idején, „esztendőről esztendőre mind felmennek, hogy hódoljanak a Királynak, a seregek Urának, és megünnepeljék a sátorok ünnepét. S majd lészen, hogy aki a föld nemzetei közül nem megy fel Jeruzsálembe, hogy hódoljon a Királynak, a seregek Urának, nem lesz eső”. A zsidóknak három nagy ünnepük volt, amelyeket 8 napig ültek: a húsvét vagy pászka, a pünkösd vagy aratás ünnepe és a sátorok ünnepe, mint harmadik és bezáró

Az ezeréves uralkodás - 07. Rész

Izrael missziója az ezeréves uralkodás alatt

Pál apostol ezt a missziót Izrael korábbi hosszú terméketlenségével szembe állítva így értékeli: „ha az ő elcsúszásuk gazdagságot hozott a világnak és alulmaradásuk a nemzetek meggazdagodását, mennyivel többet jelent majd teljességere jutásuk” (Róm.11,12). Mikor Izrael Messiását elvetette, Isten is elvetette népét, Izraelt, s a többi nemzethez fordult, hogy közülük hívjon ki népet magának: az egyházat. Tehát mi, nemzetbeliek, az ő elcsúszásuk által gazdagodtunk meg. A pogány nemzetek közül kihívott népet Isten egyszer teljességre fogja vinni, s azután visszatér elvetett népéhez, és azt is teljességre viszi. Ez azt jelenti, hogy minden hiányát kipótolja, és képessé teszi arra, hogy hivatását betöltse. Hiszen az egyház teljessége

Az ezeréves uralkodás - 06. Rész

„... Szemed látni fogja a Királyt szépségében ...”

(Ézs. 33,17)

Szobámban a berlini Stuckradnak egy képe függ, amelynek ez a címe. A képen két angyal ragad egy halálon átmentett fehér lelket előre a felhők fölé, és fölötte feltűnik sejtelmes, tiszta ragyogásban a kereszt. A kép gondolata igaz, de Ézsaiás másról beszél, sőt nagyon is földi régiókban mozog. A Király dicsőségét nem a felhők között, hanem a földi Sionon ígéri, Jeruzsálemben (Ézs. 33,20). Hogy nem a mennyei Jeruzsálemről van szó, azt mutatják az olyan vonatkozások, amilyenek az 5., 8., 9., 12. és 14-16. versben találhatók, amelyek a Király szépségének meglátóit

Az ezeréves uralkodás - 05. Rész

Izrael és Júda egybegyűjtése régi hazájába

Isten kiválasztott népének lenni nem csak kellemes érzéseket jelent, hanem sokszor kellemetlen, fájdalmas helyzetet, mert Isten megdicsőíti ugyan magát népében, de választott népéhez sokkal szigorúbb, mint más nemzetekhez. Bűneiket, hűtlenségeiket erősebben bünteti, tőlük többet követel. Izrael a legtöbbet szenvedett nép az összes nép között. A legkeményebb büntetés, amelyet Isten rámért, az volt, hogy a földről, amelyet Isten adott neki, elhurcolták idegenbe, s életét hontalanul kellett töltenie, amikor minden népnek megvolt a hazája. A választott nép

Az ezeréves uralkodás - 04. Rész

A Krisztus ítélőszéke előtt

Pál apostol két helyen is figyelmeztet arra, hogy mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt (Róm. 14,10; 2Kor 5,10). A két hely között némi különbség van, mert a Korinthusi levél szerint „mindnyájunknak állandóan láthatóknak kell lennünk” a Krisztus széke előtt, a Római levél szerint pedig „oda kell majd állanunk a Krisztus ítélőszékéhez” egyszer, amikor ítélni fog. Hogy pedig ez az odaállítás ítélet végett történik majd, arra világosan rámutat a Róma 14,12: „Tehát közülünk minden egyesnek számot kell adnia magáról”. Hogy nem az utolsó ítéletről beszél az apostol, az abból világos, hogy magáról és

Az ezeréves uralkodás - 03. Rész

Mit beszél a Biblia az ezeréves uralkodásról?

Félreérthetetlen szavakkal s az ezer évet megemlítve tulajdonképpen csak egy helyen szerepel: a Jel. 20,1-6.ban, ahol a látnok azt látja, hogy egy mennyből leszálló angyal Sátánt, aki a sárkány, régi kígyó és vádló (diabolos) – rágalmazó – nevet is viseli, egy lánccal lekötözi, azután a feneketlen mélységbe (abüssos) zárja, az abüssos ajtaját le is pecsételi, hogy ezer esztendeig Sátánnak ne legyen módja eltévelyíteni a nemzeteket. Az ezer év kezdetén a látnok trónokat pillant meg, amelyekre egyesek leülnek, akiknek az ítélkezés jogköre adatik, ami a régi világban az uralkodók jogköréhez tartozott. Azután lelkeket pillant meg a látnok,

Az ezeréves uralkodás - 02. Rész

Milyen lesz és hol lesz az egyház Jézus visszajövetelekor?

Az igaz egyháznak kifejlődéséhez időre van szüksége. Fejlődésének ideje alatt tisztul és nevelődik. Tisztulása alatt azt kell értenünk, hogy kiveti magából azt, amit Isten szentsége nem visel el. Ez a megszentelődés kétféleképpen történik: az igazi egyházban minden lélek kiveti magából azokat a törekvéseket, meggyőződéseket, nézőpontokat, terveket, célokat, felfogásokat, amelyek Isten igazságával és igazságosságával ellenkeznek; amellett az egész egyház kiveti magából azokat a lelkeket, akik nem akarnak megszentelődésen átmenni.

Az ezeréves uralkodás - 01. Rész

Miről van szó? Hogy gondolták eddig?

A Jel. 20,1-6 mély benyomást tett minden időben a keresztyén kedélyekre, s igen eltérő értelmezésekre adott alkalmat. Aszerint, hogy az emberek e világi, testi vagy reménykedő szellemi beállítottságúak voltak, hol már jelenvalónak, hol eljövendőnek, hol testi színekkel kirajzoltnak, hol szellemi alkatúnak gondolták az ezeréves uralkodást. Ágoston a katolikus egyházban látta megvalósulását., s bizonyos módosítással követték a reformátorok is. A Krisztus utáni ezredik esztendő végén várták az utolsó ítéletet. Münster Tamás és lázadó társai az általuk alapított államban látták megvalósulását. A pietizmus idején a tekintetek előre szegeződtek

Zakariás könyvének magyarázata - 15. Rész

Tizennegyedik fejezet

Zakariás 14, 1-21

Említettem már Zakariás prófétával kapcsolatban, hogy ezeket a jövendöléseket származásukat illetően nem úgy kell felfognunk, hogy a próféta tisztán látta a jövőt, és abból, amit tisztán látott, elmondott nekünk valamit. Úgy kell felfognunk a dolgot, hogy a próféta előtt látomások jelentek meg, és azokat közölte anélkül, hogy minden összeköttetésüket és jelentésüket látta volna. Ez a prófécia természete. Más a tanítás, és más a prófécia. Az, aki tanít, egy anyag birtokában valamit ad abból,

Zakariás könyvének magyarázata - 14. Rész

Tizenharmadik fejezet

Zakariás 13, 1-9

Zakariás próféta, mint a prófécia első hat fejezetében láttuk, különböző időkben kapott intő kijelentéseket. Ezeket úgy írta le, ahogy látta és hallotta. Ezek között a kijelentések között mély belső összefüggés van, azonban mozaikszerűen következnek egymás után a látomások és a különböző isteni szózatok. Itt, a 13. fejezetben is két, egymástól látszólag különböző próféciával van dolgunk. De csak látszólag, mert, mert amint látni fogjuk, a két rész között mélységes belső összefüggés van. Az első hat vers az első prófécia, a három utolsó vers foglalja magában a második próféciát. Mindkét prófécia nevezetes mondattal kezdődik, amely az Újtestamentumra utal. Mindkét próféciában igen sok az Újtestamentumban is megtalálható elem.

Zakariás könyvének magyarázata - 13. Rész

Tizenkettedik fejezet

Zakariás 12, 1-14

A kilencedik fejezet így kezdődik: „Az Úr igéjének terhe a Kadrák földje ellen”. Most egy új szakasz kezdődik, hasonló fordulattal: „Az Úr igéjének terhe Izrael ellen.” A fordítás helyesen így hangozna: Az Úr igéjének súlya – vagy az Úr súlyos igéje Izrael felől. Hamarosan megértjük, hogy Izrael ellen semmit sem mond, sőt inkább Izraelért szól. Most megint az Úr szól a próféta által, és azt mondja az Úr jellemzésére, hogy ezáltal