Dániel könyvének magyarázata - 19. Rész

Tizenkettedik rész

1. vers. Az olyan időmeghatározás, mint „abban az időben”, nem jelent évnyi, sőt századnyi pontosságot sem; mert a prófétai látás természete szerint a jövő összetartozó eseményei egy vonalon látszanak, még ha hosszú idő választja is el őket egymástól. Az „abban az időben” azt jelenti, hogy a végidőben és nem a véget megelőző években vagy évszázadokban, még ha egyes eseményeket az ezeresztendős uralkodás választja is el egymástól.

Dániel könyvének magyarázata - 18. Rész

Tizenegyedik rész

Folytatás

28. vers. Antiochus nagy zsákmánnyal tért haza, melyet egyrészt Egyiptomban, másrészt útközben Júdában rabolt össze. Júda földjét „szent szövetség” országának nevezi a jövendölés. Antiochus rablásait I. Makk. 1,9-20 és II. Makk. 5,11 beszélik el.

Antiochus második hadjárata alatt Jázón görögbarát főpap, kit testvére III. Oniász elűzött, megtámadta Jeruzsálemet, ott nagy vérfürdőt rendezett, de menekülni volt kénytelen. A zsidók hazafias viselkedése magára hívta Antiochus figyelmét és kihívta annak a szent szövetség ellen fordulását.

Dániel könyvének magyarázata - 17. Rész

Tizenegyedik rész

1. vers. Ebben a versben újabb évjelzést találunk és mivel a könyvben több új szakasz új dátummal kezdődik, a Bibliának fejezetekre osztója ezzel a verssel új fejezetet kezdett, holott e versben foglaltak inkább az angyal 10. fejezetbeli beszédének folytatását képezik. Amennyiben arról beszélnek, hogy a kijelentést adó angyal miként viszonozta Mihály főangyalnak a 10. fejezetben elbeszélt segítő készségét.

A méd Dárius első éve 4-5 évvel korábbra esik, mint a most elbeszélt esemény. Tehát nem lehet a megadott dátum új esemény elbeszéléséhez adott időmeghatározás.

Dániel könyvének magyarázata - 16. Rész

Tizedik rész

1. vers. A következő fejezetek Dániel utolsó írásba foglalt látomását tartalmazzák, melyet Kürosz király harmadik esztendejében látott. Az elbeszélés megjegyzi, hogy Dánielt Baltazár néven nevezik, ami arra mutat, hogy a perzsa királyok korába is átjutottak a babiloni udvari szokások; a perzsák eltanulták a babiloni udvari életet, sőt egy ideig Babilont székhelyül is használták. A világbirodalmak közt tehát kapcsolat van: egyik a másik helyét vette át; egyik a másik keletkezésére adott buzdítást, tanítást, tapasztalatot; az emberiség sorsának intézéséért tehát a felelősséget is együtt viselik.

Dániel könyvének magyarázata - 15. Rész

Kilencedik rész

Folytatás

21. vers. Az idő, amikor imádkozott, az esti áldozat és imádság szent órája volt, amikor Dániel mindig imádkozni kezdett. Ma is rendes imádságát végezte, de ma valami megragadta és magával sodorta a prófétát. Az utóbbi időben Dániel sokat foglalkozhatott Jeremiás próféta jövendölésével, hogy a fogság 70 esztendeig fog tartani s kutatta, vajon beteljesül-e a jövendölés; vajon jól értette-e meg a jövendölést; vajon a jövendölés teljesülésének nincsenek-e akadályai.

Dáneil könyvének magyarázata - 14. Rész

Kilencedik rész

1. vers. Dániel nagyobb időközökben kapta a látomásokat; úgy látszik, hogy az egyes látomások megemésztéséhez idő kellett. Először Nabukodonozor látomásának másik látóképét kapja meg, s abban a kis kőnek egy csodálatos személyben való megelevenedését. Két évre rá az Antikrisztus kialakulása és működésének jellege rajzolódik élesen eléje; ugyanekkor személye bevonódik a láthatatlan égi tevékenységbe.

Talán egy évre kapja a következő látomást, de ezt már ő maga hívja ki kutatásával. Nem a kíváncsiság vezeti, mikor a jövőről a leplet fellebbenteni szeretné, hanem a szellemvilág korábbi érte-nyúlása bátorítja fel, s aggódó lelke Izrael jövőéért felelősséget érez.

Dániel könyvének magyarázata - 13. Rész

Nyolcadik rész

Folytatás

21. vers. A később feljövő s a kost ledöntő kecskebak Jónia királyát jelképezi, s a két szem között kinövő hatalmas szarv annak első királyát. A héber Jáván szó Iónia szónak felel meg. Iónia alatt a Kisázsia nyugati partvidékén iónoktól lakott földet értették, melynek műveltsége s története bizonyos önállósággal fejlődött; itt azonban a szó átvitt értelemben az egész görögséget jelenti, belefoglalva és kiemelve annak egyik rokon törzsét, a makedónokat.

A szavak jelentése helyenként és idők folyamán eltolódik: a nagy görög nép legkeletibb ága Iónia volt, s aztán a keleten lakó sémiták számára ión lett minden, ami mögötte következett. A makedónok országát nem Nagy Sándor alapította: neves királya volt annak már Nagy Sándor atyja is, kiről Filippi városát nevezték, de a makedón világbirodalmat Nagy Sándor alapította meg.

Dániel könyvének magyarázata - 12. Rész

Nyolcadik rész

1. vers. A 7. fejezetben foglalt általános kép után, melyet Isten Dánielnek a világbirodalom jövendő sorsáról első ízben („kezdetben”) adott, Isten szükségesnek látta, hogy a próféta a kijelentés egyes olyan részleteivel is megösmerkedjék, melyek a történelem irányára és végcéljára vetnek világot, és hogy mélyebben belásson azokba a történésekbe is, melyek a láthatatlan szellemvilágban mennek végbe.

Az első ilyen részkijelentés az általános kép kijelentése után két esztendővel jutott el Dánielhez, s a második és harmadik birodalom sorsával foglalkozott, mint ezt majd látni fogjuk. A kétesztendős pihenés alkalmas volt arra, hogy az addig kapott kijelentés fényében új szemmel, új látással ösmerje meg a világbirodalom belső lényét, értékét és természetét.

Dániel könyvének magyarázata - 11. Rész

Hetedik rész

21. vers. Még az is igen foglalkoztatja Dánielt, hogy látta, hogy a szarv a szentek ellen háborút visel, s látta, hogy a szenteket legyőzte; hogy a szentek legyőzötten sínylődtek. Míg el nem jött „a napjait tekintve Öreg”. Hogy milyen képek mutatták a látnoknak, hogy a szentek ellen háború folyik, azt nem említi Dániel; talán több volt ebben a szívére nehezedő teher, mint a világos kép. Gyötrődő kegyesek arca állhatott előtte.

De egyszer csak eljött a napjait tekintve Öreg, a szentek arca felvidult, csillogó szemmel néztek feléje; itt volt a szabadulás! A látnok szívéről is lehullt a teher. Mikor elismételte látomását, akkor is átélte a szabadulás örömét.

Dániel könyvének magyarázata - 10. Rész

Hetedik rész

1. vers. Belsazárnak, Babilon királyának s a babiloni hadak fővezérének első esztendejét némelyek a Nabukodonozor halála utáni évre teszik; ez azonban képtelenség, mert Nabukodonozort fia, Evil Merodach követte; ezt Nabonidus, ki fiát, Belsazárt társuralkodóul és babiloni alkirályul maga mellé fogadta. Így Belsazár első esztendejéül az 541, vagy 540. esztendőt kell tartanunk.

Tekintetbe kell vennünk, hogy az uralkodó trónra lépése és halála rendesen nem esett össze a naptári év kezdetével és végével; az uralkodás éveit mégis a naptári évekhez igazították, úgyhogy a naptár szerint számított évek közül azt is uralkodási évnek számították, amelyiknek esetleg csak igen kis részében uralkodott az illető uralkodó.

Dániel könyvének magyarázata - 09. Rész

Hatodik rész

1. vers. A népek új pásztora csak ideiglenesen és átmenetileg volt a méd Dárius; közelebbi nevén: Küakszárész. Istennek nagyobb, új tervei voltak azonban annak vejével és utódjával, a perzsa Kóressel (görögül: Kürosz, latinul: Cyrus). Belsazár legyőzője nem Dárius, hanem Kürosz volt; Xenophon szerint Kürosz Babilont nem magának foglalta el, hanem nagybátyjának és későbbi apósának, a méd II. Küakszárésznek, az utolsó méd uralkodónak.

Dániel könyvének magyarázata - 08. Rész

Ötödik rész

1. vers. Nabukodonozor után fia, Evil Merodach (Marduk szolgája) következett, ki igazságtalan és kicsapongó életével bőven rászolgált sorsára; uralkodásának második évében sógora meggyilkolta. Utána Nabonétosz lett a király, s ennek fia volt a Bibliában említett Belsazár.

Róla, mint Nabukodonozor fiáról és utódjáról a tudomány sokáig semmit sem tudott. De ez esetben is a Bibliának lett igaza. Később talált följegyzés értesít egy Belsazárról, ki tényleg Nabukodonozor leszármazottja, éspedig unokája volt. És ugyan nem az egész birodalmon, hanem csak Babilon városában uralkodott, tehát alkirály volt.

Dániel könyvének magyarázata - 07. Rész

Negyedik rész

1. vers. Az a halálos ítélet, melyet Isten az első bűnesetkor a lázadó emberre kimondott, nem teljesült azonnal, illetőleg a végrehajtása elkezdődött, de nem fejeződött be rögtön. A halál lassú folyamat, mely részenként veszi birtokába az emberi életet. Mielőtt munkája teljessé válnék, lehetnek korszakok, mind az egyes embernek, mind az egész emberiségnek életében, melyekben az élet egyenesen túltengeni látszik.

Csalóka látszatok ezek, melyek csak elfedik az ember elől a halál kérlelhetetlen közeledését! Mikor az élet virágzik bennünk, könnyelműen megtűrjük magunkban a vétket, a halál útkészítőjét. A csalárd életígéret után egyszerre váratlanul jön a betegség, a halál előhírnöke. Virágaink hervadni kezdenek, lekonyulnak.

Dániel könyvének magyarázata - 06. Rész

Harmadik rész

Folytatás

20. vers. A király számolt azzal, hogy az áldozatoknak még a tűzbevetése is rendkívüli feladattá vált annak következtében, hogy a kemencét hétszeres erővel fűtötték be; azért hadseregéből kiválasztotta a legerősebb katonákat, hogy az elítélteket kötözzék meg, vigyék a kemence felső járatához, és onnan felülről vessék be a tűzbe. A király elővigyázatossága azonban nem volt elegendő. A feladattal ezek a legerősebbek sem tudtak megbirkózni, s a király büntetéséhez tartozott, seregének legkiválóbbjait el kellett vesztenie. Drágán fizetett meg elvakultságáért.

Dániel könyvének magyarázata - 05. Rész

Harmadik rész

1. vers. Nabukodonozor is csakhamar visszatért a teljes pogányságba. Az álomban foglalt intés kitörlődött lelkéből, csak annyit tartott meg belőle, amennyi hízelgő volt számára, főleg ez a mondat: „Te vagy az aranyfej!” Hogy az isteni kijelentésnek ez a mondata állandóan emlékezetében maradjon, s dicsőségét hirdesse, az álomban látott hatalmas szobrot elkészíttette, de nem úgy, ahogy az álomban látta, hanem fejétől-lábáig aranyból. Az ezüstöt, rezet, vasat és agyagot a király felejteni akarta, azt, hogy az aranyból ezüst lesz, az ezüstből réz, a rézből vas, és azt törékennyé fogja tenni a közéje keveredő cserép. A király tehát ámítani kezdte magát; nem akarta látni Isten egész kijelentését. Ehhez az önámításhoz kellett a csupa arany szobor, melyről hiányzott a baljóslatú vég.

Dániel könyvének magyarázata - 04. Rész

Második rész

Folytatás

37. vers. Dániel a következőkben sorra megfejti az álomkép egyes részeit. Míg eddig az apokaliptikus nyelv természetéből levont következtetésekkel azt próbáltam magyarázatul adni, ami kijelentés nélkül is természetesen következik az álomképekből, most a kijelentett értelmezést fogjuk követni. A próféta a meglátás rendjében, tehát az először látott aranyfejjel kezdi a megfejtést.

Dániel könyvének magyarázata - 03. Rész

Második rész

Folytatás

22. vers. A történelemnek, a múltnak és a jövőnek rejtett dolgait Isten tárja fel az emberek előtt, ha jónak látja, s az előtt, akinek a bölcsességet rendeli. Erre a világra, nem a fizikai világra, hanem az emberek erkölcsi világára szellemi sötétség borul, éjszaka van! Dániel és három társa bent éltek a pogány éjszakában, titkok között, emberi bizonytalanságban; de ebben az emberi bizonytalanságban, a pogány éjszakában egyszerre világosság támadt, amikor Isten a királytól látott álmon keresztül belépett abba; Isten világosságot hozott magával, Istennel világosság lakik együtt!

Dániel könyvének magyarázata - 02. Rész

Második rész

1. vers. Az első nevezetes alkalom, melyben a próféta bölcsessége ország-világ előtt nyilvánvalóvá lett, igen rövid idő múlva következett be. A könyv ezt az évet Nabukodonozor király második esztendejének mondja. E között az esztendő között és a fogoly ifjak elhurcolásának éve között azonban majdnem 3 esztendőnek el kellett múlnia, még ha a király a kitűzött időnél előbb ki is vette őket az iskolából, pedig Jer. 25,1 az elhurcolás évét mondja Nabukodonozor első esztendejének, egyúttal Jójákim negyedik évének; harmadik adatul vehetjük Dán. 1,1-et, mely szerint Nabukodonozor Jeruzsálem szorongatására Jójákim harmadik esztendejében vonult ki. (A héber „bó” ige nemcsak jövést, megérkezést, hanem menést, kivonulást is jelent.)

Dániel könyvének magyarázata - 01. Rész

Első rész

1. vers. Dániel története Jójákim júdabeli király harmadik esztendejével kezdődik, amely éveb Nabupolasszár babiloni királynak fia és uralkodótársa Egyiptom ellen hadjáratot vezetett, és útközben Jeruzsálemet is megszállta. Jójákim második elődjének, Jósiásnak, a reformátor-királynak fia volt, s közvetlen elődjének, Joakháznak, kit az egyiptomi király, Nébó letett, testvéröccse. Jeruzsálem szorongatásának volt egy isteni oka: a nép és királyok hűtlensége miatt Isten magára hagyta a vétekre csábított népet. A II. Kir. 23,4-20-ban lévő hosszú felsorolás mutatja, hogy Jósiás királynak a

Dániel könyvének magyarázata - 00. Rész

Gondolatok Dániel jövendöléseiről

A könyv felosztása és tárgya

Dániel könyve élesen két részre válik: az első 6 és az utolsó 6 fejezetre. Némelyek szerint a történeti részre és a látomásokra. Ez a fogalmazás azonban így helytelen, mert az első 6 fejezetben is látomások vannak. Helyesebb így mondanunk: az első 6 fejezet a pogány királyok látomásaival foglalkozik, az utolsó 6 fejezet a próféta látomásaival. Az első 6 fejezetben Nabukodonozor több látomásán kívül Belsazár alkirály látomásaival találkozunk, de a prófétának többszörös szabadulása, társainak a tüzes kemencéből való menekülése, Nabukodonozor betegsége és felgyógyulása is úgy hatnak a pogány kedélyekre, mint látomások, melyek nemcsak Isten hatalmába, hanem Isten terveibe és a történetvezetés irányába is bepillantást engedtek.