Zakariás könyvének magyarázata - 15. Rész

Tizennegyedik fejezet

Zakariás 14, 1-21

Említettem már Zakariás prófétával kapcsolatban, hogy ezeket a jövendöléseket származásukat illetően nem úgy kell felfognunk, hogy a próféta tisztán látta a jövőt, és abból, amit tisztán látott, elmondott nekünk valamit. Úgy kell felfognunk a dolgot, hogy a próféta előtt látomások jelentek meg, és azokat közölte anélkül, hogy minden összeköttetésüket és jelentésüket látta volna. Ez a prófécia természete. Más a tanítás, és más a prófécia. Az, aki tanít, egy anyag birtokában valamit ad abból,

Zakariás könyvének magyarázata - 14. Rész

Tizenharmadik fejezet

Zakariás 13, 1-9

Zakariás próféta, mint a prófécia első hat fejezetében láttuk, különböző időkben kapott intő kijelentéseket. Ezeket úgy írta le, ahogy látta és hallotta. Ezek között a kijelentések között mély belső összefüggés van, azonban mozaikszerűen következnek egymás után a látomások és a különböző isteni szózatok. Itt, a 13. fejezetben is két, egymástól látszólag különböző próféciával van dolgunk. De csak látszólag, mert, mert amint látni fogjuk, a két rész között mélységes belső összefüggés van. Az első hat vers az első prófécia, a három utolsó vers foglalja magában a második próféciát. Mindkét prófécia nevezetes mondattal kezdődik, amely az Újtestamentumra utal. Mindkét próféciában igen sok az Újtestamentumban is megtalálható elem.

Zakariás könyvének magyarázata - 13. Rész

Tizenkettedik fejezet

Zakariás 12, 1-14

A kilencedik fejezet így kezdődik: „Az Úr igéjének terhe a Kadrák földje ellen”. Most egy új szakasz kezdődik, hasonló fordulattal: „Az Úr igéjének terhe Izrael ellen.” A fordítás helyesen így hangozna: Az Úr igéjének súlya – vagy az Úr súlyos igéje Izrael felől. Hamarosan megértjük, hogy Izrael ellen semmit sem mond, sőt inkább Izraelért szól. Most megint az Úr szól a próféta által, és azt mondja az Úr jellemzésére, hogy ezáltal

Zakariás könyvének magyarázata - 12. Rész

Tizenegyedik fejezet

Zakariás 11, 1-17

Zakariás próféta Izrael jövendőjét jövendöli. Azért Izrael jövendőjét, mert az egyház története az ótestamentumi próféták előtt zárva volt, abba nem láthattak bele. Az meglepetésként, mint valami egészen új és soha nem sejtett dolog jött közbe, és az Isten apostolainak, elsősorban Fiának jelentetett ki, amint Pál arra többször is rámutat. Az egyház és Izrael népe között szoros összeköttetés van, amint azt Pál Rómabeliekhez írt leveléből tudjuk, ahol azt mondja, hogy Izraelnek szelíd olajfájából ágak

Zakariás könyvének magyarázata - 11. Rész

Tizedik fejezet

Zakariás 10, 1-12

A 9. fejezet kapcsán egy, már többször is ismertetett törvényét említettem a próféciának. Azt, hogy a jövőbe vezető eseményeket a próféták még akkor is, ha azokat hosszú időközök választják el egymástól, a beteljesedésben egy vonalban látják, és együtt említik. Most ehhez a törvényhez egy másik törvényt fűzök hozzá, ami szintén sajátossága a próféciának: a korábbi események mindig a későbbi eseményeknek előrevetített árnyéka, és mivel a korábbi eseményt világosabban látja a próféta, mint a későbbi eseményeket, a korábbi események vonásaival fejezi ki őket. Ez különben

Zakariás könyvének magyarázata - 10. Rész

Kilencedik fejezet

Zakariás 9, 1-17

Zakariás könyvének új szakasza kezdődik a kilencedik fejezettel, egy új gondolatsor, és ha ezeket a jövendöléseket meg akarjuk érteni, akkor ismételnünk kell azt, amit már többször ismételtünk akkor, amikor a bibliai jövendöléseket tárgyaltuk, vagyis azt, hogy az Isten prófétái a jövendőt együtt látták, és nem tettek különbséget, nem láttak különbséget a korábban és a később történő események között. Tehát olyan eseményeket, amelyek rájuk nézve ugyan a jövőre tartoztak,

Zakariás könyvének magyarázata - 09. Rész

Nyolcadik fejezet

Zakariás 8, 1-23

Zakariás próféta 8. fejezete tulajdonképpen a 7. fejezet folytatása. A 7. fejezetben láttuk, arról volt szó, hogy követeket küldtek Béthel lakosai Jeruzsálembe, és kérdést tettek fel afelől, hogy tartsák-e a böjtöt. A 8. fejezetet nem fogjuk részletesen magyarázni, csak a vezető gondolataira térek ki, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy az egész fejezetet megértsük.

Zakariás könyvének magyarázata - 08. Rész

Hetedik fejezet

Zakariás 7, 1-14

Zakariás próféta könyvének új részéhez jutottunk. Nemcsak új fejezethez, hanem egészen új könyvhöz. Az első hat fejezetben Zakariás próféta látomásai voltak, 7-től a 14. fejezetig pedig egyenes beszédben szól a próféta, nem látomásokban, nem képekben. Az első ilyen egyenes beszédben megírt fejezet a 7. fejezet.

Zakariás könyvének magyarázata - 07. Rész

Hatodik fejezet

Zakariás 6, 1-15

Zakariás könyvében a hatodik fejezettel az utolsó apokaliptikus képeket vesszük át, a hetedik fejezettől kezdve a prófécia egyenes beszédben íródott. Ezek az utolsó apokaliptikus képek, vagyis Zakariás próféta könyvének első, kisebbik fele ezzel bezáródott.

Ez a két kép feltűnően hasonlít a Jelenések könyvében foglaltakhoz. Ott is erről a négyfajta lóról olvasunk, amelyre itt bukkantunk rá. Talán a színben

Zakariás könyvének magyarázata - 06. Rész

Ötödik fejezet

Zakariás 5, 1-4

Ebben a részben az első képben egy tekercsről hallunk, vagyis könyvről – a régi könyv tekercs volt –, amelynek meg is adja mértékét a próféta: szélessége 10 sing, hosszúsága 20 sing. El lehet képzelni ilyen alakú tekercset? A tekercsek mind hosszabb alakúra voltak összehajtva és szélesebbre voltak kinyitva. Mikor tehát a tekercsnek ezt a mértékét jelöli meg, világos, hogy ún. irracionális, vagyis nem valódi mértéket ad. A kép valamire utal. Minek volt ez a mértéke – 10 sing és 20 sing – a szent történetben? A szent sátornak 20 sing volt a hosszúsága és 10 sing a szélessége.

Zakariás könyvének magyarázata - 05. Rész

Negyedik fejezet

Zakariás 4, 1-14

Ez a fejezet egy igen érdekes megjegyzéssel kezdődik: „Majd visszatére az angyal, aki beszél vala velem, felkölte engem, mint amikor valaki álmából költetik fel.” Miért mondta a próféta ezt a sajátságos körülírást, mint amikor egy ember álmából költetik fel? Hogyha egy közönséges földi álomból költetik fel valaki, akkor nem mondaná így, nem kellene körülírni. Világos, hogy ez a felkeltés olyan álomból történt, amely nem fogható ahhoz az álomhoz, amelyről általában mint álomról beszélni szoktunk.

Zakariás könyvének magyarázata - 04. Rész

Harmadik fejezet

Zakariás 3,1-10

A próféta negyedik látomásánál vagyunk. A prófétát hazájának, Jeruzsálemnek a sorsa foglalkoztatja. Amikor azt mondjuk, hogy hazájának, Jeruzsálemnek a sorsa, tudatosan mondjuk a város nevét, mert az a zsidó csapat, amely a fogságból hazatért, igen kicsiny volt, és a zsidó állam főképpen a fővárosra szorítkozott. Voltak zsidók, akiket nem hurcoltak el, voltak olyanok is, akik nem telepedtek vissza, de a vezető réteg ott élt a városban, tehát a próféta szívén rajta van Jeruzsálem sorsa. Ez nem puszta hazaszeretet volt nála, hanem összeköttetésben volt Isten örök ígéretével

Zakariás könyvének magyarázata - 03. Rész

Második fejezet

Zakariás 2,1-13

Az előbbiekben azt mondottuk, hogy majd látni fogjuk, mit kell értenünk Isten választott népe alatt ezekben a jövendölésekben. Erre a kérdésre a feleletet éppen a második fejezet második verse adja meg. Mindenekelőtt azt kell belőle megállapítanunk, hogy a prófétának megnyílt szeme előtt az angyalok ide-oda közlekedtek az égben, vagyis úgy tünteti fel a látomás ezt a világot, mint amelynek csak az egyik felét látjuk, a másik

Zakariás könyvének magyarázata - 02. Rész

Első fejezet

Folytatás

Zakariás 1,7-17

Említettük, hogy Zakariás könyve a Biblia apokaliptikus könyvei közé tartozik. Magyarázzuk meg néhány szóval, hogy mit értünk apokaliptikus jövendölés alatt, hogy megértsük ennek az isteni kijelentés-formának a jelentőségét. Apokalipszis azt jelenti: leleplezés. Úgy is mondhatjuk, hogy valami elrejtett tájról elhúzzuk a függönyt, és akkor egyszerre látni lehet ennek az elrejtett tájnak minden részét, mintha ott járnánk, ott volnánk.

Zakariás könyvének magyarázata - 01. Rész

Első fejezet

Zakariás 1,1-6*

Az első hat vers tulajdonképpen Zakariás elhívásának története. Tehát az egész könyvnek az alaphangját adja meg, és az egész könyvnek a bevezetését képezi. Mindamellett nem irodalmi céllal írt bevezetés, hanem valóban az Úrtól kapott kijelentés, amelyet abban az időben kapott, amelyet neve mellett feltüntetett, éspedig Dárius Hystaspes uralkodása második esztendejének nyolcadik hónapjában. Ez novemberre esik, mivel tavasszal, húsvétkor kezdték az éveket számítani. Dárius állandó királyi név volt, a közelebbi meghatározás a Hystaspes név, amelyet azonban ez a szöveg nem tüntet fel.