Megújul a JK blog kinézete - Első e-könyv megjelenése

Kedves JK blog Olvasók, Testvérek!

Egy a blogot érintő változásról, és egy hosszabb terjedelmű írásom megjelenéséről szeretnélek tájékoztatni Benneteket!

Megújul a JK blog kinézete!

A blog csütörtök reggeltől (2015-08-20) új kinézettel fog megjelenni. Ennek munkálatai alatt: szerda reggeltől csütörtök reggelig a blog nem lesz elérhető. Szíves megértéseteket, türelmeteket kérem!

Első e-Könyv megjelenése!

Szintén csütörtök reggel, ha az Úr is akarja és élek, szeretném  közzétenni egy hosszabb terjedelmű írásomat, letölthető e-könyvként, melynek címe:

TE HOL VAGY? 

A világban, a vallásban vagy Jézus Krisztusban, a táboron kívül?

Fejezet címek:

I. ÁLLAPOT FELISMERÉS

II. MI VESZ KÖRÜL A GYÜLEKEZETBEN?

III. ÚJ LÁTÁS?

IV. AGYMOSÁS-ELMEPROGRAMOZÁS

V. MIELŐTT AZ ORSZÁGOT ELHAGYNÁD

VI. KERESZTÉNYSÉG

VII. HOL VAGYUNK?

VIII. VISSZA KELL TÉRNÜNK KRISZTUS TESTÉHEZ!

Terjedelem:
61 A4-es oldal.

AUGUSZTUS 20.
 Megújult blog kinézet! Első e-Könyv megjelenése!

Dániel könyvének magyarázata - 12. Rész

Nyolcadik rész

1. vers. A 7. fejezetben foglalt általános kép után, melyet Isten Dánielnek a világbirodalom jövendő sorsáról első ízben („kezdetben”) adott, Isten szükségesnek látta, hogy a próféta a kijelentés egyes olyan részleteivel is megösmerkedjék, melyek a történelem irányára és végcéljára vetnek világot, és hogy mélyebben belásson azokba a történésekbe is, melyek a láthatatlan szellemvilágban mennek végbe.

Az első ilyen részkijelentés az általános kép kijelentése után két esztendővel jutott el Dánielhez, s a második és harmadik birodalom sorsával foglalkozott, mint ezt majd látni fogjuk. A kétesztendős pihenés alkalmas volt arra, hogy az addig kapott kijelentés fényében új szemmel, új látással ösmerje meg a világbirodalom belső lényét, értékét és természetét.

Mi hát az ember, anyag-e vagy szellem?*

Az ember sem nem anyag, sem nem szellem, hanem kettős, (anyagi és szellemi természetet) hordozó élő lélek, azaz személyiség. Az ember testi érzékei és tagjai útján a testi világban tájékozódik és tevékenykedik; szellemi érzékei és tagjai révén, azaz lelkiismeretén és az imádságon keresztül a szellemi világból kap értesüléseket és abban tesz vallást hálájáról vagy hálátlanságáról. Az ember vagy csatorna ég és föld között, melyen áldás ömlik alá; vagy ennek az áldásnak feltartója, átok, ki a földet megrontja. Az ember felelős azért, hogy mit cselekszik a földön. Istenhez éppen az teszi őt hasonlóvá, hogy felelős.** Ezért kerül ítéletre. A felelősség tudata teszi az embert személyiséggé.

* A szellem szó sokaknak idegenszerű, de igazságtalanul. Szellet alakjában ősi magyar szó s a nyelvújításkori szellem sem kell, hogy kísértet benyomását tegye, miután az esprit-nek nem lehet jobb magyar fordítása. Az „üzleti szellem”-et senki nem mondja üzleti léleknek; ebben a kifejezésben benne van a szellem szónak, mint lelki töltésnek teljes értelme. A Biblia eredeti nyelvei és az összes művelt nyelvek két szót használnak ott, ahol makacs magyarok csak egy fogalmat akarnak látni s ezzel összezavarják egy csomó bibliai hely értelmét. Akik persze nem kutatják a Bibliát, mint életük forrását, csak liturgikus könyvet látnak benne, mindegy, hogy mi az értelme, mert értelmet nem is keresnek a Szentírásban. Akit a szellem-lélek viszonya érdekelt, olvassa el szerzőnek Római levél című füzetének függelékében található kis lélektani összefoglalását.

** Némelyeknek talán különösnek tűnik fel, hogy Isten felelősségéről beszélek. Felelős csak az lehet, aki fölött valaki van, akinek felelős. Isten fölött senki sincsen! Isten önmagának felelős, saját igazságosságának, szeretetének. Éppen ez az isteni benne, a megközelíthetetlen; ez benne a soha nem változó, a Jehova-szerű!

-<>-

Részlet Csia Lajos – Bibliai káté című könyvéből

Dániel könyvének magyarázata - 11. Rész

Hetedik rész

21. vers. Még az is igen foglalkoztatja Dánielt, hogy látta, hogy a szarv a szentek ellen háborút visel, s látta, hogy a szenteket legyőzte; hogy a szentek legyőzötten sínylődtek. Míg el nem jött „a napjait tekintve Öreg”. Hogy milyen képek mutatták a látnoknak, hogy a szentek ellen háború folyik, azt nem említi Dániel; talán több volt ebben a szívére nehezedő teher, mint a világos kép. Gyötrődő kegyesek arca állhatott előtte.

De egyszer csak eljött a napjait tekintve Öreg, a szentek arca felvidult, csillogó szemmel néztek feléje; itt volt a szabadulás! A látnok szívéről is lehullt a teher. Mikor elismételte látomását, akkor is átélte a szabadulás örömét.

Mit foglalnak magukban a Miatyánk szavai?

Az imádságnak nem az adja meg az értelmét, hogy Istent kitanítsuk arra, hogy mit kell tennie, mert Isten azt nélkülünk is jól tudja, annyira, hogy Szelleme által inkább Ő segít nekünk imádkozni. (Róm. 8,26) Az imádságnak az ad erőt, hogy szavaival állást foglalunk és vallást teszünk a jó mellett, hogy ellene fordulunk a gonosznak s magunkat Istenre bízzuk. Mikor Isten imádkozásunkból látja, hogy a jó mellé állottunk, Ő is mellénk áll és megsegít bennünket. Sőt, gyarló imádságunk szavát Krisztus és a mennyei seregek könyörgése erősíti meg. (Jel. 8,3) A Miatyánk szavaival vallást teszünk arról, hogy a mennybéli Istent atyánknak ismerjük s tudjuk Róla, hogy szívesen hallgat gyermekei szavára. Mennybélinek mondjuk Őt, mert a felső szellemvilág minden erejével rendelkezik, s ezekkel bennünket segít. Az első kéréssel szembeszegülünk a vallástalan és istentelen világgal, mely Istent, hitet, ítéletet és minden szentet megtagad. A második kéréssel a világ igazi királya, Jézus mellé állunk. A harmadik kéréssel szembeszegülünk a világ akaratával és helyébe a tiszta égi világ akaratát kívánjuk a földre, hogy itt is minden térd Isten előtt és ne emberek előtt hajoljon meg. A negyedik kéréssel vallást teszünk arról, hogy Istent többnek tartjuk az anyagnál, Tőle várjuk minden testi szükségletünk kielégítését és úgy Rá bízzuk magunkat, hogy szemünket a ma szükségletén túl nem emeljük. Az ötödik kéréssel vallást teszünk arról, hogy ezt a világot csak a szeretet és megbocsátás gyógyíthatja meg; elsősorban Isten bocsánata, azután a mi megbocsátásunk egymással szemben. A hatodik kéréssel vallást teszünk gyengeségünkről, mely a kísértésnek ellenállni nem tud, a hetedik kéréssel vallást teszünk arról az Istenről, ki a kísértésből is ki tudja szabadítani a Benne bízót, még ha a Sátán már le is igázta őt. A Miatyánk záró szavaival vallást teszünk Isten egyedülálló jogáról, hogy a föld királya legyen; hatalmáról mely ezt meg is fogja valósítani és a dicsőségéről, mely az Ő birodalmát a mi dicsőségünkre be fogja tölteni. S minderre rányomjuk az Ámen pecsétjét, kifejezve ezzel, hogy sem kérésünkből, sem bizonyságtételünkből egy i betűcskét vissza nem vonunk. Senki oly röviden, oly erőteljesen össze nem foglalta az imádság összes lehető tárgyait, mint Jézus tette az Úri imádság szavaiban.

-<>-

Részlet Csia Lajos – Bibliai káté című könyvéből

Dániel könyvének magyarázata - 10. Rész

Hetedik rész

1. vers. Belsazárnak, Babilon királyának s a babiloni hadak fővezérének első esztendejét némelyek a Nabukodonozor halála utáni évre teszik; ez azonban képtelenség, mert Nabukodonozort fia, Evil Merodach követte; ezt Nabonidus, ki fiát, Belsazárt társuralkodóul és babiloni alkirályul maga mellé fogadta. Így Belsazár első esztendejéül az 541, vagy 540. esztendőt kell tartanunk.

Tekintetbe kell vennünk, hogy az uralkodó trónra lépése és halála rendesen nem esett össze a naptári év kezdetével és végével; az uralkodás éveit mégis a naptári évekhez igazították, úgyhogy a naptár szerint számított évek közül azt is uralkodási évnek számították, amelyiknek esetleg csak igen kis részében uralkodott az illető uralkodó.