A Jelenések könyve a mai kor tükrében - 24. Rész

Hetedik látomás: Jöjjön el a te országod

Folytatás

Az ezer éves uralkodás

„Trónokat láttam! Voltak, akik rájuk ültek, s azokra ítélethozatalt bíztak. Láttam azután azokat a lelkeket, akiket Jézus bizonyságtételéért és az Isten Igéjéért lefejeztek, akik nem borultak földre a fenevad előtt, sem annak képmása előtt, akik nem vették sem homlokukra, sem kezükre a bélyeget: ezek megelevenedtek és a Felkenttel együtt királyságra léptek ezer évig. 5 A többi halott nem elevenedett meg, amíg az ezer esztendő véget nem ért. Ez az első feltámadás. 6 Boldog és szent az, aki részt kap az első feltámadásban. Hozzájuk nincs joga a Második halálnak, hanem az Isten és a Felkent papjaivá lesznek, és vele fognak uralkodni ezer esztendőn át.” (Jel. 20,4-6)



Ahogy Sátán uralma megdőlt, trónja helyébe más trónok emelkednek fel, egyenes beszédben képek nélkül; ahogy Sátán megszűnt uralkodni, helyette mások vették a földet uralmuk alá. Az újak azok az emberek voltak, akik földi életükben nem adták meg magukat Sátán kényszerének, s annak halálig készek voltak ellenállni, akár ha hanem is végezték ki őket, ellenállásukat azzal mutatták ki, hogy Sátán híveinek jelét sem homlokukra, sem kezükre nem fogadták el, azaz sem gondolkodásukat, sem cselekvésüket tőlük nem irányíttatták. Ezek a kipróbáltak, akik Krisztus hűségében megszilárdultak, akiknek egész gondolkodásukat és cselekvésüket a Krisztusról szóló bizonyságtétel és az Isten beszéde hatotta át, nemcsak beszéltek Krisztusról, hanem vele együtt gondolkodtak is, Isten igéjét szüntelen szívükben őrizték és tetteiket attól tették függővé. Megváltozik a korszellem. Megváltoznak a kor uralkodó eszméi és eszményképei. Megváltoznak az emberiség céljai és az új célokhoz igazodnak az eszközök. A gondolkodás központja Krisztus lesz, a gondolkodás tárgyai nem a nagyok, gazdagok, hanem a kicsinyek, segítségre szorulók úgy, amint Krisztus tanította. Elmúlik a háborús kedv, hisz az válik divattá, hogy az emberek adjanak egymásnak, és nem az, hogy mindig kapjanak a másiktól. Divattá lesz: Krisztust utánozni. De ezt a divatot nem olyanok fogják vezetni, akiknek csak a száján van a keresztyénség, azaz a Krisztus utánzása, hanem akik akkor, amikor halál járt Krisztus követéséért, életüket tették rá erre az ügyre és mert halálosan komoly lesz az Úr követése, azért nem fog szájhősködésben elposványosodni a dolog, mint a megelőző világkorszakban mindig, hanem őszinte és becsületes lesz a törekvés: Krisztushoz hasonlóvá válni. Hiszen az emberiség új királyai azok lesznek, akiket „lefejeztek Krisztus bizonyságtételéért és az Isten beszédéért.

A földről ki fognak mindent irtani, ami a fenevadra, vagy a hamis próféta árulására emlékeztetné az embereket. Nem tűrnek erőszakot az önzés szolgálatában, nem tűrnek hazug híreket, hazug vádakat az egyéni előrejutás érdekében: az elöljárók kiadják az eledelt minden szolgatársuknak, amint Jézus a hű sáfárt jellemezte. Hiszen azok fogják vezetni az emberiséget, akik visszautasították a fenevad tiszteletét és a fenevad jegyét, amikor ez a visszautasítás életükbe kerülhetett. Az új urak kipróbált és becsületes szolgák lesznek, az igazságosságnak, a jóságnak, az irgalomnak, a nyájasságnak megvalósítói. Eltűnik hát az igazságtalan személyválogatás, a közügyek intézésében megnyilvánuló rosszakarat, a klikkekhez nem tartozóknak irgalmatlan elnyomása és a másik baja iránt való részvétlenség. Nem máról holnapra fog a világ átalakulni, hanem lassanként. Lesznek ellenállók, kik Sátán csábítása nélkül is a maguk gonosz hajlamától indítva, szeretnének a régi korszakhoz ragaszkodni, de mivel senki sem fogja megszervezni őket, az ellenállás elszigetelt marad és ezért elnyomható lesz. Ám a gonosz ellenállók kíméletet nem fognak kapni a világ új uraitól, mert ezekkel szemben a vasvessző politikája fog érvényesülni, a rosszakaratot le fogják törni. Az új uralkodás ideje valószínűleg megközelíti az 1000 esztendőt. 1000 év elég idő arra, hogy az új eszmék az emberiséget általjárják és 1000 év elég lesz arra, hogy felépítsék azt, amit az emberiség Krisztus nélkül 6000 év alatt felépíteni nem tudott. Hat küzdelmes, verejtékes évezred után a hetedik évezred az ember megpihenése lesz, Isten hetednapja.

Az ezeréves uralkodás a halál hatalmát nem töri meg. Azokon ugyan, akik az első feltámadásban részesültek, a halálnak többé hatalma nem lesz, testük nem lesz halandó, hanem halhatatlan, szellemi test, ahogy azt 1 Kor. 15. leírta. De a többi ember halandó lesz, tehát az ezer év alatt is lesznek halálozások és a halál hatalmában, tehát test nélkül maradnak azok a halottak, akik az első feltámadásból kimaradnak. Ezek a halottak a második feltámadásra várnak, mely az 1000 esztendőt követni fogja. Mindamellett az 1000 éves uralkodás alatt nem ugyanolyanok lesznek a földi viszonyok, mint a korábbi évezredekben a bűneset után. Az Újtestamentum írásai keveset beszélnek az 1000 éves birodalom viszonyairól, annál többet az ószövetségi próféták. Ezek a jövendölések élesen elütnek a végső teljes helyreállítás tökéletes viszonyaitól, úgyhogy könnyű a kétféle ígéretcsoportot egymástól elválasztani. Arról, hogy még ezen a földön, tehát nem az új földön mit fog tenni Isten az emberiség sorsának könnyebbítésére, igen sok jóslatot olvashatunk különböző prófétáknál. Ezekből kis kivonatot azért közlök, mert a Jelenések könyve állandóan utal a prófétákra, sokszor idéz belőlük, s így mindaz ami megelőző próféciában foglaltatott természetesen kiegészítése a Jánostól látottaknak. A Jelenések könyve nem önálló könyvnek íródott, hanem a próféták kiegészítésére és magyarázására és maga nem érthető az ószövetségi próféták nélkül. Különösen Zakariás és Dániel a legszorosabb kapcsolatban vannak a Jelenések könyvének tartalmával és nyelvezetével. A könyv tehát csak mint a régi próféták függeléke és betetőzése tárgyalható. Az Ótestamentumi próféták tanulmányozásakor azonban meg kell különböztetnünk azokat a jóslatokat, amelyek végleges és tökéletes helyreállítást ígérnek és azokat, amelyek nem egy tökéletes, nem végleges helyreállításról szólnak. A tökéletes helyreállítás az új földön következik be az új ég alatt, míg a részleges helyreállítás az 1000 éves uralkodás idején. Bennünket most ez a részleges helyreállítás érdekel.

Krisztus trónra lépésével mind a természeti, mind az emberi világban lényeges változások következnek el, melyeknek oka az lesz, hogy Isten áldása nagyobb mértékben ömlik ki a világra. Ennek a nagyobb áldásnak számos példáját láttuk akkor már, amikor Jézus gyönge ember alakjában a földön járt: a víz borrá vált, a kenyér megszaporodott, gyöngék megerősödtek, betegek gyógyultak, halottak föltámadtak. De ami Jézus első eljövetelekor csak a szabály áttörése volt, az az 1000 éves uralkodás idején szabály lesz, ami azelőtt egyesek osztályrésze volt, akkor majd az egész emberiség közös kincse lesz. Tudjuk, hogy a földi tenyészet, a tavasz zsendülése, a nyár fejlődése, az ősz érlelése, a nap ajándéka. Ézs. 30,26 fontos változásról ad számot: „a holdnak fénye olyan lesz mint a napnak fénye és a nap fénye hétszer akkora lesz, olyan mint hét nappalnak fénye. Azon a napon, amelyen az Úr népe romlását beköti és versengésének sebét begyógyítja.” Miután itt Izrael helyreállításáról van szó, s ez az ezer év kezdetén történik, a jövendölés is erre az időre vonatkozik. Annál inkább, mert az Új Jeruzsálemben nap és hold nem fognak világítani. Jellemző, hogy Ézsaiás itt sem a napot, sem a holdat nem szokott nevén nevezi meg (semes, jarésch) hanem a napot chammának nevezi, ami hőt jelent, a holdat löbánának, ami annak fehér fényére mutat, a változás tehát hő-, fény-, és más sugarakra utal, melyek a növényi, állati s emberi életet igen nagy mértékben befolyásolják.

A termékenyítő erő fokozásával együtt fog nőni a föld termékenysége is. Ezt álmodja meg Ámos próféta a Kr. e. VIII. évszázadban: „Íme napok jönnek, azt mondja az Úr és ott éri a szántó az aratót, a szőlőtaposó a magvetőt. A hegyek musttal csepegnek, a halmok mind megáradnak.” Ézs. 21, 18-20-ban jövendöli Isten: „Kopasz hegyeken folyókat nyitok, rónák közepén forrásokat, a pusztát vizek tavává teszem, az aszú földet vizek forrásává, a pusztában cédrust, akácot növelek, mirtuszt, olajfát, a sivatagban ciprust plántálok, platánnal, cédrussal együtt, hogy mindnyájan meglássák, lelkükre vegyék és megértsék, hogy az Úrnak keze mívelte ezt, Izrael szentje teremtette!”

„A tövis helyén ciprus nevelkedik”, olvassuk másutt, azaz a föld fokozott tápláló ereje nemesebb növényeket állít elő.

Megváltozott életkörülményekre mutat az a megjegyzés, amely a hús növényi táplálékkal való felcserélését jelenti be: „az oroszlán, mint az ökör szalmát eszik,” mi fordítottja annak, ami a bűneset és a paradicsomból való kitaszítás után történik, amikor a növényevő emberből húsevő lett. Még feltűnőbb ez a változás az életkornál, melyet csak az emberre vonatkozólag közöl a próféta: „Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne, nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt, mert népem élete olyan lesz, mint fák élete.” Két verssel előbb azt mondja: „Nem lesz ott többé csak napokat élő gyermek, sem vénember, ki napjait be nem töltötte volna, mert az ifjú száz esztendős korában hal meg.” Azt jelentik ezek a szavak, hogy az életerő fokozódik. A betegség aratása elmarad, az életkor kiszámítható lesz. Ha az ifjúkor 100 esztendőnél végződik, az, ha a keleti ifjú életkorát 14 évnek vesszük, azt jelenti, hogy az életidő kétszeresre emelkedik, ami sajátságosan megfelel annak a másik jövendölésnek, hogy a nap ereje kétszeres lesz. A Biblia első lapjai szerint az első két évezredben az emberek életkora feltűnően hosszabb volt, ez később csökkent, az 1000 éves uralkodás idején az életerő növekedésével az elveszett életidő visszatér. Ez megfelel annak a jövendölésnek, hogy az emberek élete olyan lesz, mint a fáké. Ha a külső természeti keret, amelyben az ember élni fog, Isten áldásának növekedésével így megváltozik, természetes, hogy ezzel lépést tart az ember belső életének változása is, nem úgy, hogy a kedvezőbb külső viszonyok közt nemesebbé válik az ember, hanem az embernek igazságosabb élete lehozza a földre az Ég áldását. Ez az igazságosabb élet viszont annak a vasvesszővel való uralkodásnak lesz a következménye, amelyet az uralkodást kezéhez vevő Jézus s a vele együtt trónokra ülő egyház fog a népeken kifejteni. Az a fentebb közölt jövendölés, hogy „a bűnöst 100 esztendős korában átkozzák meg”, abból a tapasztalatból indul ki, hogy a gyermek és ifjúkor nem viseli magán annyira a bűn átkát, mint a férfikor, amelyben a bűn megrögzött szokássá válik és összenő az emberrel. Az ifjúkor viszonylagos ártatlanságának lelki elvesztése akkor 100 éves korban következik be. Ez a lassúbb lelki kifejlődésnek is következménye; de annak is, hogy kísértő alkalmak nem lesznek oly számosak, sőt mind jobban eltűnnek majd az emberi életből (az angyalok összeszedik a „kelepcéket”). Ebből azonban az is kitűnik, hogy bűn lesz az 1000 éves országlás idején is, de a bűn átka, pusztító ereje, a bűn okozta rombolás mind kisebb lesz Jézus uralkodása következtében. Az az idő, amikor minden bűn kivettetik a földről, csak az új földdel jön el. Jézus tehát az 1000 év alatt azt mutatja meg, hogy egy bűnös világ közepette mit tehet az igazságos és istenfélő kormányzás.

Ez a lelkeket átalakító munka azzal kezdődik, hogy azt a szellemi megelevenítő hazást, amely az egyház korszakában a választottak kihívásával, megigazításával és megdicsőítésével történt, az 1000 éves országlás át fogja vinni Izrael egész népére, aztán az egész emberiségre. Természetesen fel kell tételeznünk, hogy az idő alatt a bűn állandóan hatni fog, mivel azonban a kísértő meg lesz kötözve, hatása legyöngül és a jó erősebbé válik. Az egyház kifejlődése idején a gonosz volt erősebb és annak ellenére, tehát sokkal nehezebb feltételek idején jött létre és fejlődött ki az egyház. A szellemi megelevenítést egy külső előkészítés előzi meg. „Kiemelem Izraelt a nemzetek közül és beviszem őket földjükre. Egy néppé teszem őket... egyetlen király lesz... megtisztítom őket és lesznek népem és leszek Istenök.” Ezt a megelevenítést ugyanaz a fejezet egy csontokkal borított mező életre-kelésével példázza. A próféta úgy látja, hogy előbb a csontok fölkerekednek, összeállnak és csak azután nő rájuk hús és száll beléjük élet; ez azt jelenti, hogy Izrael előbb éri el nemzeti életét és előbb állíttatik vissza országába, mint ahogy belső megelevenedése, újonnan születése megtörténik. A visszatérő messiás fölismerése fogja a nép bűnbánatát és újonnan születését felidézni. Dávid házára és Jeruzsálem lakóira kiöntöm a kegyelemnek és a kegyelemért való fohászkodásnak (tachanuim) szellemét és rám tekintenek, kit általszegeztek. És sírni fognak miatta... Ha aztán Dávid királysága annak fiában és gyökerében megújul, vagyis Izrael elfogadja Messiását és neki, mint egyetlen jogos királynak engedelmeskedik, Isten a többi néphez fordul és minden nép Istenhez tér. Az egész világot átfogó nagy ébredés, mi az összes népek megtérését hozza, amelyért időnkint imádkozott az egyház, nem valósul meg előbb, mint ahogy Krisztus vissza nem tér és trónját Izraelben föl nem állítja. Ez a térítés és az emberiségnek Isten Igéjével való telítése lesz tulajdonképpen az 1000 éves országlás célja. „Megtérek Sionhoz és Jeruzsálem közepette fogok lakozni és Jeruzsálemet igazságosság városának fogják nevezni, a seregek Urának hegyét pedig szent hegynek. És lészen, hogy amiképpen átok valátok a nemzetek között, óh Júda háza és Izrael háza, akképpen megszabadítalak titeket és áldássá teszlek!” „S majd sok nép jön el, s erős nemzetek Jeruzsálembe a seregek Urának kérésére... minden nyelvű nemzetek közül tíz ember ragad egy zsidó férfiúba... s azt mondja: Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!”

Hogy a Jeruzsálemből szétáradó tanításnak milyen hatása lesz az emberiségre, azt Ézs. 2,2-4 mutatja: „Lészen az utolsó napokban, hogy az Úr házának hegye (azaz a Messiás birodalma) erősen fog állani, hegyeknek (más országoknak) felette, magasabb lészen a halmoknál, s hozzá özönlenek az össze pogányok. Sok nép jön el majd, s ezt mondják: Jertek, menjünk fel az Úr hegyére, Jákob Istenének házához, hogy megtanítson minket az ő utaira, hogy az ő ösvényein járjunk, mert a tanítás Sionból jön és Jeruzsálemből az Úrnak beszéde. Ő tesz majd ítéletet a nemzetek közt és bíráskodik sok népen, s majd fegyvereikből kapákat csinálnak, dárdáikból metsző késeket, nép népre kardot többé nem emel és hadakozást többé nem tanul.” „Az örök béke”, amelyről annyit szavaltak a háborút előkészítő államférfiak és hadvezérek és amely után annyit epekedtek a népek, akkor megvalósul, mert akkor fog megvalósulni az igazságszolgáltatás büszke és annyiszor hangoztatott mondása: „Justitia regnorum fundamentum.” (Igazság a birodalmak alapja. Akkor fog megvalósulni és sohasem előbb.)

Ennek a békemunkának, amelynek alapvetése az igazságosság megalapítása lesz a földön, lesz munkása az egyház. Azok, akiket ma, mert nem illeszkednek az emberek igazságtalanságához, félrevetnek és utolsókká tesznek az emberek, de akik az igazságossághoz való ragaszkodásukat sok kísértésben kipróbálttá teszik, akkor elsőkké lesznek és Krisztussal együtt fogják ítélni a nemzeteket. És a konok ellenállókkal szemben kényszert, azaz vasvesszőt fognak alkalmazni. Az új uralkodásnak a hatása még az állatokra is kiterjed, mert a békebirodalomban az ember az állattal is szelíden fog bánni, az egész emberiséget megtöltő szellem őket is átalakítja, mint ahogy most is egy-egy istenfélő ember hatása egész háztájat átalakít, sőt egy derék uralkodó egész országra, egy reformátor évszázadokra rányomja bélyegét. Akkor fog „A farkas a báránnyal együtt lakni, a párduc a kecskegödölyével feküdni, a borjú és az oroszlánkölyök, s a kövér tulok együtt lesznek, s egy kis gyermek fogja őrizni. Akkor a tehén és a medve együtt legelnek, kölykeik együtt feküsznek” … gyermekemnek nem árt a kígyó. „Nem ártanak és nem pusztítanak majd sehol szentségemnek hegyén, mert úgy tele lesz a föld az Úr ismeretével, amint a víz beborítja a tengert.” Nem csoda, ha Péter ezt az időt a felüdülés idejeként említi. Ez lesz Isten népének igazi szombatja, a hetedik, szombat-évezred.

Természetesen nem kell azt gondolnunk, hogy ez a korszak egészen pontosan 1000 esztendeig fog tartani, ez a szám is jelképes, mint a Jelenések könyvének többi számai. Az a magyarázat, hogy az 1000 a tökéletesség száma volna. (10 a köbön) tévedés, mert 10 (5) a történés száma, s 1000 korszakot jelent, nem tökéletességet. De láttuk, hogy ez a korszak nem is lesz a teljes és befejezett tökéletesség ideje, csak a hajnalcsillag kora, csak a tökéletesség nappalának hajnali derengése. A tökéletesség száma 12-szer 12 (144), s ez a korszak számával (1000) szorozva 144.000 adja a feltámasztott kiválasztottaknak és az Új Jeruzsálemnek számát, mely a közbenső ítélet után nyomban követi az ezeréves országlást.

Még egy kérdésre kell azonban felelnünk: melyik lesz az 1000 éves királyság idejében Isten választott népe, az egyház, azaz a szellemi Izrael, vagy a zsidó nép (testi Izrael), miután mindkettőnek szerep jut ez időszak alatt és mi lesz a két nép (a szellemi és testi) rendeltetésének, szolgálatának különbsége. Mindenek előtt a két nép állapota (alkata) és helyzete közt lesz igen nagy különbség. Az egyház tagjai átmennek az első feltámadáson, külső és belső alkatukban és lényegükben tehát az új, a második teremtéshez fognak tartozni, kik a régi teremtésből csak visszajáró vendégek lesznek és nem fognak többé ahhoz tartozni. Hozzájuk tartoznak természetesen azok is, akik Izrael testi népéből feltámadtak és az egyház tagjaivá lettek. A Krisztushoz elragadott egyház tagjai úgy fognak viszonylani a föl nem támasztott emberiséghez, mint feltámadás után Krisztus tanítványaihoz. Ahogy Krisztus velük volt és mégis új teste eltávolította őt a tanítványoktól, más életviszonyok közé helyezte, feléjük emelte őt, s lehetősé tette, hogy bezárt ajtókon keresztül megjelenjék köztük, megint eltűnjék közülük (Emmaus) úgy fognak a testileg újonnan szült egyház tagjai néptársaik közt megjelenni, őket befolyásolni, tanítani, nevelni és őket az ég Istenével összekötni. Izrael először a tanítottak és vezetettek közt lesz; az egyház tagjai közé emelt néptársai köztük ugyanazt fogják tenni, amit más népek kiválasztott egyháztagok saját nemzeteik tagjai között. Aztán megtérésnek és megújulásnak arányában fog Izrael lassanként vezető szerephez jutni a nemzetek között és ezt a vezető szerepet sem készen kapja, se nem földi, testi, vagy éppen bűnös politikai utakon meg nem szerezheti. Isten meg fogja mutatni, hogy annak a népnek példájával fogják a nemzetek áldani egymást, amely népnek neve átokként szerepelt korábban közöttük, mint ezt a próféták megjövendölték. Nagy lesz a változás. Amíg ez megvalósul, az egyház fogja a népeket vezetni. Aztán lesz az egyház szerepe az, hogy állandóan összeköti az Eget a földdel, a láthatatlan tiszta szellemvilágot a földi látható világgal. Akkor megvalósul a spiritizmus szellemi, tiszta ellenképe, csakhogy nem halottak, hanem feltámadott élők fognak a magasabb összeköttetést kereső embereknek megjelenni. A választottak Istentől meghatározott szerepet fognak kapni, ki-ki használhatósága és érettsége szerint, melyet korábbi földi küzdelmeiben mutatott meg.

Micsoda boldogság lesz az: az új élet könnyűségében, szentségében szolgálni szeretett embertársainknak: „Boldog és szent az, akinek része van az első feltámadásban!” Ha azt mondja a kijelentés: „ezeken nincs joga a második halálnak.” ezzel azt akarja mondani, hogy már végképp ki van emelve a bűn uralma és pusztítása alól és a tökéletességhez tartoznak. Ők többé nem kerülnek ítéletre, örökre egyesülnek Krisztussal. Ha Sátán szellem tábora korábban levegőbeli hatalmasság volt, vagyis szellemiségüknél fogva ki voltak emelve a föld és az anyag hatalmából és felülről befolyásolták az emberiséget, ezt a helyzetet most a szellemi testbe öltözött egyház foglalja el a világban, tehát az emberiséget befolyásoló tisztátalan szellemi világ helyét foglalják el. Ez lesz az 1000 éves országlás egyik legfőbb jellemvonása, hogy az emberek fölött nem tisztátalan szellemek fognak lebegni, hanem egy közülük való, tiszta, szerető, szent szellemi világ tagjai, az egyház. S ha ezek a hatalmas, Krisztus mellé emelt szentek lesznek az emberiség papjaivá, egyúttal királyaivá is, mert „Krisztussal együtt 1000 esztendeig uralkodni fognak”, akkor megérthetjük, mit fog jelenteni, hogy többé Kajafások és Pilátusok nem uralkodnak, de Heródes és Antioochus Epiphanes sem. De micsoda boldogság lesz magának az egyháznak, ha üldözés, félretétel helyett áldást, segítséget, vigasztalást, örömöt vihetnek szét az egész világba!

Végül még egy kérdés: mi szükség van erre a félig tökéletes korszakra, miért nem következik azonnal a teljes tökéletesség? Erre a kérdésre a felelet a következő: Mielőtt a teljes tökéletesség kora eljönne, el kell jönnie a tökéletes ítéletnek, erre minden embernek meg kell érnie és minden viszonynak a földön teljesen föl kell derülnie. Erre szolgál az 1000 éves időszak, mely alatta a világ Krisztus uralkodásának áldásaiban fogja látni, hogy mire juthatott volna ha idejében és önként Krisztus mellé áll. Ez uralkodás hosszú ideje alatt az emberek a jó és szent röntgenfényében fognak élni, s ki tudja, nem fog-e kitűnni, hogy tetszik-e nekik, vagy sem. Aztán alkalmuk lesz választani a jó és a rossz között. Ugyanez idő alatt a halottak is hasonló belső szűrésen mennek által. Mint a félretett bor a csendes állásban megállapodik, seprője leszáll és a bor felderül, úgy a halottakban is a lélek mélyére száll a hazugság és felderül az igazság. Ez nem jelent megtérést, csak az Isten ítélete igazságos voltának elismerését. Mire az 1000 esztendő eltelik, élők és holtak ítéletre érnek, a jók végképp elválnak a gonoszoktól, s a szétválasztás nem csak a kiválasztottak különválásában fog megnyilvánulni, hanem az egész emberiségre kiterjed, mindenki jobbra, vagy balra áll. Az emberiségnek ezt a kettészűrését tárgyalja Máté 25. utolsó példázata, melynek ítélete az 1000 éves uralkodás tárgya, s azzal kezdődik, hogy „Az embernek fia eljő dicsőségben, vele mind a szent angyalok, beül majd dicsőségének királyi székébe és akkor elébe gyűjtetnek mind a nemzetek” és 1000 éves uralkodáson át elválasztja egymástól a juhokat és a kecskéket...

Természetes, hogy egészen más jelentősége van annak, ha valaki az üldözés és halálos fenyegetés idején áll Krisztus mellé, s mindenen győzedelmeskedvén, jutalomként emeltetik fel Isten közösségébe, s egészen más megint, ha akkor, amikor Krisztus és a jók uralkodnak, mikor a hamisságot büntetik és törik össze vasvesszővel, áll valaki Krisztus és a győzedelmes jó mellé. Azért természetes, hogy örökre más lesz a sorsuk a győzedelmeseknek és azoknak, akiket csak úgy mentettek át az új világba, mint Lótot és két leányát a kezöket fogó angyalok. És ez a kettős sors már az 1000 éves uralkodás ideje alatt világos lesz, de a különbséget a visszamaradottak után nyúló, s őket mentő szeretet hidalja át.

-<>-

Forrás: Csia Lajos – A Jelenések könyve a mai kor tükrében © Csia Lajos
Új Berea Kiadó és Nyomda Kft. Budapest, 2008.
Saját példányból lejegyezve: 300–306. oldal.