Az ezeréves uralkodás - 03. Rész

Mit beszél a Biblia az ezeréves uralkodásról?

Félreérthetetlen szavakkal s az ezer évet megemlítve tulajdonképpen csak egy helyen szerepel: a Jel. 20,1-6.ban, ahol a látnok azt látja, hogy egy mennyből leszálló angyal Sátánt, aki a sárkány, régi kígyó és vádló (diabolos) – rágalmazó – nevet is viseli, egy lánccal lekötözi, azután a feneketlen mélységbe (abüssos) zárja, az abüssos ajtaját le is pecsételi, hogy ezer esztendeig Sátánnak ne legyen módja eltévelyíteni a nemzeteket. Az ezer év kezdetén a látnok trónokat pillant meg, amelyekre egyesek leülnek, akiknek az ítélkezés jogköre adatik, ami a régi világban az uralkodók jogköréhez tartozott. Azután lelkeket pillant meg a látnok,

Az ezeréves uralkodás - 02. Rész

Milyen lesz és hol lesz az egyház Jézus visszajövetelekor?

Az igaz egyháznak kifejlődéséhez időre van szüksége. Fejlődésének ideje alatt tisztul és nevelődik. Tisztulása alatt azt kell értenünk, hogy kiveti magából azt, amit Isten szentsége nem visel el. Ez a megszentelődés kétféleképpen történik: az igazi egyházban minden lélek kiveti magából azokat a törekvéseket, meggyőződéseket, nézőpontokat, terveket, célokat, felfogásokat, amelyek Isten igazságával és igazságosságával ellenkeznek; amellett az egész egyház kiveti magából azokat a lelkeket, akik nem akarnak megszentelődésen átmenni.

Az ezeréves uralkodás - 01. Rész

Miről van szó? Hogy gondolták eddig?

A Jel. 20,1-6 mély benyomást tett minden időben a keresztyén kedélyekre, s igen eltérő értelmezésekre adott alkalmat. Aszerint, hogy az emberek e világi, testi vagy reménykedő szellemi beállítottságúak voltak, hol már jelenvalónak, hol eljövendőnek, hol testi színekkel kirajzoltnak, hol szellemi alkatúnak gondolták az ezeréves uralkodást. Ágoston a katolikus egyházban látta megvalósulását., s bizonyos módosítással követték a reformátorok is. A Krisztus utáni ezredik esztendő végén várták az utolsó ítéletet. Münster Tamás és lázadó társai az általuk alapított államban látták megvalósulását. A pietizmus idején a tekintetek előre szegeződtek

Zakariás könyvének magyarázata - 15. Rész

Tizennegyedik fejezet

Zakariás 14, 1-21

Említettem már Zakariás prófétával kapcsolatban, hogy ezeket a jövendöléseket származásukat illetően nem úgy kell felfognunk, hogy a próféta tisztán látta a jövőt, és abból, amit tisztán látott, elmondott nekünk valamit. Úgy kell felfognunk a dolgot, hogy a próféta előtt látomások jelentek meg, és azokat közölte anélkül, hogy minden összeköttetésüket és jelentésüket látta volna. Ez a prófécia természete. Más a tanítás, és más a prófécia. Az, aki tanít, egy anyag birtokában valamit ad abból,

Zakariás könyvének magyarázata - 14. Rész

Tizenharmadik fejezet

Zakariás 13, 1-9

Zakariás próféta, mint a prófécia első hat fejezetében láttuk, különböző időkben kapott intő kijelentéseket. Ezeket úgy írta le, ahogy látta és hallotta. Ezek között a kijelentések között mély belső összefüggés van, azonban mozaikszerűen következnek egymás után a látomások és a különböző isteni szózatok. Itt, a 13. fejezetben is két, egymástól látszólag különböző próféciával van dolgunk. De csak látszólag, mert, mert amint látni fogjuk, a két rész között mélységes belső összefüggés van. Az első hat vers az első prófécia, a három utolsó vers foglalja magában a második próféciát. Mindkét prófécia nevezetes mondattal kezdődik, amely az Újtestamentumra utal. Mindkét próféciában igen sok az Újtestamentumban is megtalálható elem.

Zakariás könyvének magyarázata - 13. Rész

Tizenkettedik fejezet

Zakariás 12, 1-14

A kilencedik fejezet így kezdődik: „Az Úr igéjének terhe a Kadrák földje ellen”. Most egy új szakasz kezdődik, hasonló fordulattal: „Az Úr igéjének terhe Izrael ellen.” A fordítás helyesen így hangozna: Az Úr igéjének súlya – vagy az Úr súlyos igéje Izrael felől. Hamarosan megértjük, hogy Izrael ellen semmit sem mond, sőt inkább Izraelért szól. Most megint az Úr szól a próféta által, és azt mondja az Úr jellemzésére, hogy ezáltal