Dániel könyvének magyarázata - 03. Rész

Második rész

Folytatás

22. vers. A történelemnek, a múltnak és a jövőnek rejtett dolgait Isten tárja fel az emberek előtt, ha jónak látja, s az előtt, akinek a bölcsességet rendeli. Erre a világra, nem a fizikai világra, hanem az emberek erkölcsi világára szellemi sötétség borul, éjszaka van! Dániel és három társa bent éltek a pogány éjszakában, titkok között, emberi bizonytalanságban; de ebben az emberi bizonytalanságban, a pogány éjszakában egyszerre világosság támadt, amikor Isten a királytól látott álmon keresztül belépett abba; Isten világosságot hozott magával, Istennel világosság lakik együtt!

Bibliai káté - 03. Rész

25. Mi mutatja legjobban az emberi romlottságot?
Az, hogy az ember a felelősséget, vagyis Isten képét vetette el magától. Kain ezt mondta: „Őrizője vagyok-e az én testvéremnek?!” Kain fiai már egyenesen dicsekedtek azzal, hogy embert öltek. A közös dicsőség sem tudta őket egyesíteni, hogy egymás felelősségét viseljék; mikor égig érő tornyot kezdtek építeni, egymást meg nem értve, elfordultak egymástól és elszéledtek a világba. Uralkodóik, akik Isten nélkül akartak uralkodni, letiporták alattvalóikat, mint a fenevadak, s közben embertársaikért lelkiismeretük föl nem támadott. Aztán háborúkat indítottak egymás ellen és felelősség nélkül ontották a vért. Mind világosabban íródott be az emberi történetbe ez a mondat: Őrizője vagyok-e testvéremnek?! Az ember boldogságát ma is a másik holttestére építi fel.

Dániel könyvének magyarázata - 02. Rész

Második rész

1. vers. Az első nevezetes alkalom, melyben a próféta bölcsessége ország-világ előtt nyilvánvalóvá lett, igen rövid idő múlva következett be. A könyv ezt az évet Nabukodonozor király második esztendejének mondja. E között az esztendő között és a fogoly ifjak elhurcolásának éve között azonban majdnem 3 esztendőnek el kellett múlnia, még ha a király a kitűzött időnél előbb ki is vette őket az iskolából, pedig Jer. 25,1 az elhurcolás évét mondja Nabukodonozor első esztendejének, egyúttal Jójákim negyedik évének; harmadik adatul vehetjük Dán. 1,1-et, mely szerint Nabukodonozor Jeruzsálem szorongatására Jójákim harmadik esztendejében vonult ki. (A héber „bó” ige nemcsak jövést, megérkezést, hanem menést, kivonulást is jelent.)

Nem baleset, nem véletlen, hogy megszülettél

Látszólag vannak várt és nem várt gyermekek. A várt gyermekek két egymást szerető ember szeretetéből születnek, vagy két ember számító, önző, kölcsönös előnyöket ígérő érdekeiből. A nem várt gyermekek „balesetből”, úgymond „véletlenül” vagy nemi erőszak elkövetése útján fogannak és születnek meg.

Sokak élete fölött, akik megsejtik vagy tudják, hogy nem várt gyermekként jöttek erre a világra, ez a tudat sötét árnyékként lebeg gyermekkoruktól kezdődően egész felnőtt korukon át, egészen idős kor okozta természetes, idegen–, vagy önkezű halálukig; elvetettség, méltatlanság, feleslegesség, értelmetlenség, értéktelenség, boldogtalanság érzéseit okozva. Időnként, az előbbiek nyomán kialakuló önelvetés legmélyebb gödrének nyálkás padlóján magányosan elterülve, a reménytelenség és kilátástalanság fullánkjaitól átszúrt szív ajtaján aztán bekopogtat a szenvedés végét ígérve a halál. (De ez hazug ígéret. Mert a halálban nem szűnik meg az ember léte, megmarad öntudata, megmarad minden emléke, de megszűnik kapcsolata a testi külvilággal, és nem tud semmit sem cselekedni.) Sokan elutasítják a halál ajánlatát, túlélik azt a pillanatot, feltápászkodnak, és napról-napra tovább vonszolják ön-utált lényüket. S ezt az életérzést próbálja a kínlódó lélek tompítani, felejteni a test, és a világ kínálta élvezetek kielégítésével. Így megy bele az ember olyan cselekedetek megtételébe, melyekről mindig utólag derül ki, hogy csak még jobban elidegenítik őt vágyott önmagától; és igazolni látszanak, hogy lám-lám valóban nem képes elfogadható, emberhez méltó, hasznos, értelmes és értékes dolgok megtételére, a boldogság elérésére. Minden marad a régiben: nincs kiút, nincs megoldás. Vagy mégis?

Van valaki

Van valaki, aki attól kezdve, hogy megfogantál
Vigyáz rád, Ő vigyáz rád.
Nem baleset, nem véletlen, hogy megszülettél
Ezt Ő tervezte el, Ő tervezett el.

Tudod nagyon nagy öröm, hogy még itt vagy a földön.
Amíg a lélegzet átjár, addig egy új kezdet vár.

Ne dobd el magadtól az életet, ismerd meg Őt,
aki úgy szeretett, hogy életét adta azért, hogy élj!



További dalszövegeket ide kattintva olvashatsz.

-<>-

Ökrös Ferenc – Nem baleset, nem véletlen, hogy megszülettél © Ökrös Ferenc | Minden jog fenntartva

Bibliai káté - 02. Rész

13. Hogyan teremtette Isten az embert?
Kettős természetűnek teremtette; a föld porából formált neki testet és a leheletéből lehelt belé szellemet (I. Móz. 2,7), hogy a földhöz is, a mennyhez is tartozzék; amazon uralkodjék, ennek engedelmeskedjék; hogy Isten természetét hordozza az anyagi világban, a szellemi világ akaratának végrehajtója legyen a földön.

14. Mi hát az ember, anyag e vagy szellem?*
Az ember sem nem anyag, sem nem szellem, hanem kettős, (anyagi és szellemi természetet) hordozó élő lélek, azaz személyiség. Az ember testi érzékei és tagjai útján a testi világban tájékozódik és

Dániel könyvének magyarázata - 01. Rész

Első rész

1. vers. Dániel története Jójákim júdabeli király harmadik esztendejével kezdődik, amely éveb Nabupolasszár babiloni királynak fia és uralkodótársa Egyiptom ellen hadjáratot vezetett, és útközben Jeruzsálemet is megszállta. Jójákim második elődjének, Jósiásnak, a reformátor-királynak fia volt, s közvetlen elődjének, Joakháznak, kit az egyiptomi király, Nébó letett, testvéröccse. Jeruzsálem szorongatásának volt egy isteni oka: a nép és királyok hűtlensége miatt Isten magára hagyta a vétekre csábított népet. A II. Kir. 23,4-20-ban lévő hosszú felsorolás mutatja, hogy Jósiás királynak a