Bibliai káté - 01. Rész

A munka célja

Ezzel a kis munkával nem az volt a célom, hogy dogmatikai művet írjak, s a református vagy bármilyen más egyház múltbeli vagy jelenbeli tanítását tükröztessem. Célom a bibliai gondolkodás rövid összefoglalása volt, úgy, ahogy azt én megértettem. Munkám tehát nem a Biblia, csak róla alkotott emberi vélekedés. Ezért bírálatra, javításra szorul. A bírálat ne azt nézze azonban, hogy a könyv tartalma megfelel-é annak a rendszernek, amelyet egy vagy más egyházi tanító a mostani egyház tanításának gondol. Így tenni már csak azért is igazságtalan volna, mert sohasem volt olyan hitvallás,

Dániel könyvének magyarázata - 00. Rész

Gondolatok Dániel jövendöléseiről

A könyv felosztása és tárgya

Dániel könyve élesen két részre válik: az első 6 és az utolsó 6 fejezetre. Némelyek szerint a történeti részre és a látomásokra. Ez a fogalmazás azonban így helytelen, mert az első 6 fejezetben is látomások vannak. Helyesebb így mondanunk: az első 6 fejezet a pogány királyok látomásaival foglalkozik, az utolsó 6 fejezet a próféta látomásaival. Az első 6 fejezetben Nabukodonozor több látomásán kívül Belsazár alkirály látomásaival találkozunk, de a prófétának többszörös szabadulása, társainak a tüzes kemencéből való menekülése, Nabukodonozor betegsége és felgyógyulása is úgy hatnak a pogány kedélyekre, mint látomások, melyek nemcsak Isten hatalmába, hanem Isten terveibe és a történetvezetés irányába is bepillantást engedtek.

A kegyelem - 09. Rész

KEGYELEM AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGBAN

Isten kegyelmének óceánján az utolsó állomáshoz érkeztünk el; ahhoz az utolsó állomáshoz, amelyet a földről kereső tekintetünk még elérhet. Hogy ez a tőlünk látott cél nem az utolsó; hogy az örökkévalóságban korszak korszak után fog következni, melynek tartalma felől a leghalványabb sejtelmünk sem lehet, azt elárulja nekünk az a kifejezés, amelyet a görögből a magyar „örökkön örökké” kifejezéssel szoktak fordítani; de amelynek pontos jelentése: be a korszakok korszakaiba (eis tous aiónas tón aiónón). Az örökkévalóság tehát korszakokra fog oszlani; körökből körökbe fogunk feljebb emelkedni.

A Jelenések könyve a mai kor tükrében - 37. Rész

Az apokaliptikus képek betűrendes magyarázata

Befejező rész

TEMPLOM két görög szó fordítása: 1. náos az épületet jelenti, mely az Isten jelenlétének jelképét, a törvénytáblákat fedő lap trónusát magában rejtette; bővebbet fal-nál, udvar-nál láss; 2. hieron szentélyt jelent, mely a szentségtelen világ közepette az egyetlen szent helyet magában foglalta: az oltárt, l. ott, l. udvar.

A kegyelem - 07. Rész

KEGYELEM A SZORONGATTATÁSBAN

Szorongattatás vagy nyomorúság bibliai szó; görögül: thlipsis. Az ennek megfelelő ige: thlibein magyarul nyomást, sajtolást jelent. A szenvedés az emberre nyomasztó hatást gyakorol; úgy érezzük magunkat az üldözésben, mintha sajtóban volnánk. Az utolsó idők nyomorúságát a Jelenések könyve is emberek sajtójával jelképezi. A túlvilági szenvedést meg börtönhöz hasonlítja az Írás; de bizony ezt a szenvedésbe döntő, üldöző világot is börtönnek érezzük; szabadulni szeretnénk, de nem lehet; körülzár bennünket, elvágja vágyaink útját; emelkedni akarunk, és mázsás súlyként tart alant a kétségbeesésében. A húsember terjeszkedni akar, a magasban járni; Isten azonban rárakja a szenvedés súlyát, és alant járásra, alázatosságra kényszeríti. Más a szellem emelkedése, melynél az emberi szív megalázkodik, és más a hús emelkedése, melynél a szív fölemelkedik. Az utóbbit exaltatio-nak nevezik, s ennek nincs jó hangzása. Az exaltált ember csak képzeli magasságát, valójában alant maradt. Szemünket megérinti Isten Szelleme, s megértjük, hogy Isten azért rakja ránk a testi nyomorúságot, hogy megtanuljunk szellemi magasságokba emelkedni. Angyalszárnyakat a szenvedések sajtójában kapunk. Sub pondere crescit palma. (Teher alatt nő a pálma)

A Jelenések könyve a mai kor tükrében - 36. Rész

Az apokaliptikus képek betűrendes magyarázata

Folytatás

NIKOLAITÁK a Nikolaos (Miklós) névből ered, Nikolaos pedig a héber Bálám fordítása; Nikolaos népgyőzőt, Bálám nép urát jelent. Bálámot Bálák moábita király megfogadta, hogy az országát képzelete szerint fenyegető Izraelt megátkozza (IV. Móz. 22.25). Bálám azonban tehetetlen volt, csak arra tudott gonosz tanácsot adni, hogy Móáb próbálja meg a maga parázna istentiszteletével Izraelt az igaz Istentől elszakítani (IV. Móz. 25,1. skk). Amilyen hatást gyakorolt a móábita istentisztelet a zsidóságra, épp úgy hatott a pogány vallás a keresztyénekre is; a pogányság szépséget, élvezetét ígérő istentiszteletéhez hajló keresztyéneket nevezi az Úr bálámitáknak és nikolaitáknak. Ma is hasonló hatást fejt ki a keresztyén egyházra az erkölcstelen művészet, valamint az embert az Isten helyére ültető, emberimádásban vétkes pogány eredetű tudomány, mely az egyszerű istenhitet megrontja, s a szívet először felfuvalkodottá teszi, azután biztos romlásba, katasztrófába taszítja (Róm. 1,18-32).