Az apokaliptikus képek betűrendes magyarázata
Befejező rész
TEMPLOM két görög szó fordítása: 1. náos az épületet jelenti, mely az Isten jelenlétének jelképét, a törvénytáblákat fedő lap trónusát magában rejtette; bővebbet fal-nál, udvar-nál láss; 2. hieron szentélyt jelent, mely a szentségtelen világ közepette az egyetlen szent helyet magában foglalta: az oltárt, l. ott, l. udvar.
TENGER folyékony, terjedő anyag; Mózes teremtéstörténetében a „vizek” valószínűleg az anyagok folyékony állapotát jelentik. Szellemi síkon: a szétterjedő szellemi mozgalmak jelképe. Szellemi jelentéseben kétféle tengerről olvasunk: 1. a népeknek hazugságok miatt át nem látszó, zűrzavaros tömegéről, melynek ki nem számítható, ismeretlen mélységéből a nemzetek lelke mélyén végbemenő titokzatos fejlődés eredményeképpen egyszer majd meglepetésként bukkan elő az Antikrisztus (Jel. 13,1); 2. Az Igazságtól, az Isten lényétől átitatott, átlátszó üvegtengerről, az Istennek szentelt lelkek és szellemek közösségéről, melyet Jel. 15,2 a 13,1-gyel állít szembe. Az üvegtengerből semmi kiszámíthatatlan, kínos meglepetés nem származhatik; ezt a tengert az Istenből kiáradó élet tüze, mint áldó meleg hatja által. Jel. 15,2 szerint a fenevadon győztes vértanú-választottak lelke az égi üvegtenger partján áll, hogy abba beszálljon, azzal elvegyüljön. Az üvegtengerből fog a földre leszállani az üvegfalú város (Jel. 21,18). Az egyház égi polgárjoga, a mennyei Jeruzsálem égi eredete az üvegtengerrel való rokonságot, a hozzá tartozást jelenti (l. Miatyánk harmadik kérését!, l. üvegtenger.).
TERHES az isteni terv szerint készülő új magzatot mindaddig magában hordozó anya, ameddig a magzat védelemre szoruló, titkos fejlődését el nem végzi. Szellemi színvonalon az egyházról mondhatjuk, mely egy, a győzelmesekből kialakuló magzatot addig magában hordoz, míg a mennyei bizonyságtétel szerepére be nem érik, s meg nem születhetik. A terhességgel járó vajúdás az egyház szenvedését jelenti, melyek a magzat kialakulásához szükségesek, l. ott.
TOLVAJ merész kép annak jelzésére, hogy Istennek Fia előre be nem jelentve fogja meglepni az alvókat: míg azokat, akik ébren várnak, nem érheti meglepetés.
TÓ, l. Mocsár.
TÖMJÉN gyantafajta, melynek kellemes illatú, fehér füstje jól jelképezi az eget kereső imádságot, mely ha őszinte szívből fakad, fehéren száll Istenhez és Istennek kedves lesz, mint a jó illat. Az égiek imádsága társul az emberek imádságával, s annak erejét megsokasítja (Jel. 8,3). Az angyal-pap, ki az égiek imádságát a földről jövőhöz teszi, valószínűleg a földiekkel törődő 24 vén közül az egyik.
TÖMJÉNEZŐ parázstartó edény, melynek parazsára teszik az elfüstölögtetésre szánt tömjént. A tömjénezőben levő szén a szenvedések tüze, melyeken az Istenért égő szív átmegy.
TÖMLÖC szellemi szinten olyan állapotot jelent, amelyben szellemek és halottak vakságtól megverve, nem látnak maguk előtt működési teret, s kénytelen tétlenségben tehetetlenül vergődnek és szabadság után epednek, l. Homály, Hádész.
TROMBITASZÓ, l. Kürtszó.
TRÓNTEREM jelképesen: a teremtett világ szellemi központja; tágabb értelemben az egész teremtett világ; egyet jelent a mennyei szentek szentjével, s harmadik éggel.
TŰZ részint áldást, részint veszedelmet hozó fizikai elem; a testi élet is égés; az életerő túlzott kihasználása azonban annak elfogyását idézi elő. Szellemi síkon: 1. a tűz az Istenből kiáradó életfolyamatot jelenti, melyet az Isten trónusát tartó kerubok vesznek át, őriznek és továbbítanak. Maga Ezékiel a kerubok között izzó tüzet látott (1,4), mely tűz csak a kerubokon trónoló tűzalaktól, Istentől származhatik (1,27). Ezékielnek a látomás fizikai tüzet mutat; de az csak a szellemvilág tüzének testi jelképe. A kétféle tűz között mégis megfelelőség van; a fizikai tűzhöz hasonlóan a szellemi tűzfolyam is éltető vagy megsemmisítő hatást fejt ki; 2. A trón körül János olyan kristálytengert lát, mellyel tűz keveredik (Jel. 15,2). Ez a tűz is a trónustól jön, s melegítő, boldogító életként járja által a kristálytengert alkotó szenteket; 3. A trónusból villámlások tüze indul ki; ez a tűz tikkasztja a lázadó embereket, megemészti Isten ellenségeit; ami a kristálytengerben életet kelt, az Istennek ellenálló világban halált nemz (Jel. 4,5; 11,5; 16,8; 20,9). E harcos, pusztító tűz Isten szétáradó Szellemének hatalma, ki nyugtalan lobogású fáklyaként indul a világ ellen (Jel. 4,5); 4. Az Istennek ellenálló lelkekben is ég az élet; mikor azonban a halál elmetszi az élet alkalmait, az élni vágyó szellemi akarat vad sóvárgással keresi az élet lehetőségét, de azt nem találja; így az életvágy bent égő, kínzó és emésztő lánggá változik át. A kárhozottak égő szenvedélyeinek lángjából áll elő a tüzes mocsár.
UDVAR (régi fordítással tornác, pitvar) a sátor és a templom hármas beosztásában a legkülső hely; beljebb van a szenthely; legbelső a szentek szentje. E hármas beosztás a három égnek felel meg (l. menny). Az udvar a fizikai világ; a szenthely a szellemi hatások világa (angyalok világa); a szentek szentje a harmadik ég, Isten közvetlen szemlélete. Az udvarban levő véres áldozati oltár és mosdó medence az Isten Fiának a fizikai világban történő föláldozását, s az ott folyó igehirdetést példázza; a szent helyen levő mécsláb, kenyeres asztal és füstölgő oltár a szellemi világosság, tápláló életerő áradását és az imádkozás szellemi küzdelmét jelképezi; végül a szentek szentjében levő arany fedőlap Isten trónusának, s az alatta levő törvénytáblák az ítélet büntető hatalmának szimbólumai. Az egyház tagjai az udvarban, a fizikai világban az oltáron napról napra halálra adatnak (Róm. 8,36), s bizonyságtételükkel a megtisztító igét hirdetik; ugyanakkor a szellemi világban égi világossággal, égi táplálékon részt vesznek a szellemi világ harcában; főpapjuk, a Bárány pedig bement képviseletükben az Atya közvetlen szemléletébe, s leült a szentek szentjében trónusára. Az egyháznak hármas szervezete van: a külső szervezet az udvarhoz tartozik minden jogszabályával és emberektől választott tisztviselőjével együtt; Isten szellemi ajándékai, karizmái adják belső szellemi szervezetét; még ezen is belül él Ura, s Királya, belső éltető Szelleme, kitől élete jő. Jel. 11,1-2-ben az udvar (tornác, pitvar) elvetéséről olvasunk: ez a fentiek szerint azt jelenti, hogy az egyháznak nem lesz módjában külső szervezetet tartani fenn, mert az antikrisztusi üldözés ebben megakadályozza, az apostasiában a külső szervezet elhagyja a belsővel való kapcsolatát, s mint „nagy parázna” Krisztustól is elesik. Jel. 11,1-2, tehát az apostasia megjövendölése, l. gyülekezet, menny, templom.
URALOM, l. fej, fenevad, szarv.
ÚRNAK NAPJA semmiképp sem jelentheti a vasárnapot; mely a bibliai időben nemcsak az Úr napja elnevezést nem viselte, hanem annak sincs nyoma, hogy ünnep lett volna; ebben az időben a zsidó eredetűek megtartották ugyan az ótestamentumi ünnepeket, de keresztyén ünnepek nem voltak. Az Úrnak napja kifejezés ótestamentumi eredetű, s azt a napot, illetőleg korszakot jelentette, mellyel Isten a népek sorsába belenyúl, s megígért ítéletét és szabadítását elhozza. Mint sok bibliai fogalom, ez is több értelemben áll. Jelenthet egy napot; jelenthet hosszabb korszakot; utóbbi esetben két részre oszlik: 1. a harag napjára, mely a hét pecsét lefejtéséből áll, 2. a kegyelem napjára, mely a hét pecséttel lezárt könyvnek a tartalma.
ÜRÖM javíthatatlan keserűsége a bűn következményeinek keserűségére mutat, de valószínűleg két értelemben áll: 1. fizikai mérgezést jelent, melyet a vizek szenvedni fognak, s mely talán valamely üstökös csóváját alkotó mérges gáztól ered majd; 2. a fizikai tüneményt kísérő szellem háttért jelzi, tisztátalan szellemek hatását. Az ÜRÖM nevű csillag a harmadik kürtszóra hull alá, de valószínű, hogy benne már az ötödik kürtszóval érkező szellemtámadás kezdődik, s hogy a csapások egymásba által mennek.
ÜVEG a régiek előállításában nem volt olyan tiszta, mint a mai; azért magyarázatul Jel. 4,6 még a természetes kristály átlátszóságát is említi, l. ott.
ÜVEGTENGER alatt sok magyarázat elvont fogalmakat ért, vagy fizikai közeget, mint étert. A személytelen szellemi fogalmak szerepeltetése azonban a Biblia szellemétől idegen, s a görög filozófia gondolkodásmódjához tartozik, mely gondolkodásmódot igen nagy divat a Bibliába belemagyarázni. Hogy az üvegtenger nem fogalmat, hanem élő lényeket jelent, az kitetszik a tenger vagy nagy vizek szentírási értelmezéséből (Jel. 17,15), s az üvegtenger fogalmának fejlődéséből: Jel. 4,6; 15,2; 21,18; 21, mely versek szerint, az üvegtenger nyilván azokból szaporodik, akik a fenevadon diadalmaskodnak, s végül olyan város képzetében jelenik meg, mely üvegfalú, üvegutcájú, tehát mindenestül áttetsző. Hogy ugyanaz a fogalom egyszer tenger, egyszer város képében jelenik meg, az álomképek természetéhez jól illik.
VADÁLLAT, l. fenevad.
VAJÚDÁS a történelem alakulásának bibliai felfogása, szemben a hullámteóriával. A vajúdás is bizonyos hullámzással jár, bár pontosabban csak lökésekről beszélhetünk. Míg az események, eszmék, típusok, isteni vagy ördögi diadalok megszületnek, bizonyos próbálkozások történnek, félmegvalósulások; közben visszaesések, pihenések, amint ez a vajúdásnál van. Így Jézus sokféle előképben jelent meg, mielőtt a földre született, s az Antikrisztus is sok alakban próbálkozik. Amikor valami eszme vagy típus megszületése közel, az idő, s a történelem terhes tőle, l. Terhes.
VASVESSZŐ a kemény de igazságos uralkodás jelképe. Mikor az Úr a földre jő, a választottakban kipróbált és hajlékony eszközöket fog találni, kik a szolgálat Szellemét ismerik és befogadták. De az emberiség akkor földön élő nagyobb része, kik testileg nem „változnak által”, csak lassan tudják majd a régi szabadosságot elfelejteni és leszokni; a jó ügy terjedésének arra a keménységre lesz szüksége, mellyel Kálvin erkölcsjavító munkáját Genfben véghez vitte. Ennek a keménységnek forrása azonban a szeretet lesz, mint a gyermekét fenyítő atya vesszejéé.
VÁDLÓ Sátán egyik neve, a görög diabolos fordítása, mely rágalmazót is jelent. Önmagát minden fölé emelő, kevély és hazug lényéből, továbbá arra való képtelenségéből, hogy alkosson, következik, hogy saját dicsőségét Isten ócsárlásából fogja meríteni. Féltékenysége az egyház ellen is fordítja (Jel. 12,4; 13; 15), s azt Istentől elszakítani törekszik; Isten előtt az egyházat, s az egyház előtt Istent vádolja, mind a kettőt pedig az emberek többi része előtt gyanúsítja, ócsárolja.
VÁROS régi értelmében a mai állam fogalmának felel meg, s az együttélés közösségét a belőle fakadó áldással vagy átokkal jelenti. A Jelenések könyvében a 4. fejezetből említett városok mind az álomképek csoportjába tartoznak. Tehát nem a megnevezett valóságos várost jelentik, hanem a hozzájuk fűződő, s az emberi történetben tovább fejlődő eszmét; az eszmék összetevődését jelzi a képek halmozása. Hogy eszmékről van szó, azt az is mutatja, hogy a városnevek mellé olykor ország- és folyamnév is kerül.
BABILON a hetvenkedő lázadás levegője, s a gonosz példa fertőző ereje.
SODOMA az aljas, istengyűlölő bűn és gonosz támadás kohója.
EGYIPTOM a magával megelégedő, világélvező e-világi szellem szülőhelye.
EUFRÁTESZ Babilon másik jelzése, a világot maga alá hajtó elbizakodottság és kevély támadás eredete.
AMA NAGY VÁROS az isteni világosságot megtagadó, s Messiását megfeszítő hamis vallásosság székhelye, a testi Jeruzsálem.
AZ ÚJ JERUZSÁLEM Isten temploma a földön, az élő kövekből épülő egyház, mely előbb elragadtatik, vagyis mennyei természet, szellemi test részese lesz, aztán a Vőlegénnyel együtt fog alájönni az „új földre”, s az új földön még mindig az istenlátás helye, s az emberiség gyógyulásának forrása lesz (l. menyasszony, élet fája, élet vize). Mivel mindezek a városok csak képletes értelemben fordulnak elő, nem kell azt várnunk, hogy éppen e városok földrajzi helyei fognak a jövő történelmében nagyobb szerephez jutni, vagy éppen egyeseket, mint Babilont, újra felépítenének. A Jelenések könyve ilyen testi magyarázata ellenkezik a könyv tisztán szellemi jellegével és magas látópontjával.
VERES sáfrány vagy karmazsin színe: 1. a vér színe, s így kiengesztelést jelent; 2. a hitetlenekkel és Isten ellenségeivel szemben megtorlást, ítéletet jelent; 3. a tűz színe, s a szenvedést jelenti; 4. a kielégítetlen szenvedélyt jelenti.
VESSZŐ nádvessző, mérővessző, szellemi mérték jelképe, mellyel a szellemi (s nem a felépítendő jeruzsálemi) templomot méri az apostol. A mérték nyilván Isten tűztekintete, mely a valódit a hamistól megkülönbözteti, mint a tiatirai és laodiceai egyházban (l. 2,18 skk; 3,4 skk; l. templom).
VÉNEK vagy presbiterek inkább a régi zsidó, részben azonban a pogány életben is fontos szerepet játszottak; közületek kormányzói voltak. Angyaloknál az életkor nem játszik szerepet, a szó használata tehát egészen képes. A mennyei trónteremben olyan főangyalokat jelez, akiket Isten különös bölcsességgel áldott meg, s világkormányzó terveinek részeseivé tett. Isten szeretetével eltelve, ezzel a szeretettel merülnek bele az emberek ügyeibe. 24-es számuk a teremtés és teljes tökéletesség számának szorzata, számszimbolikai jelentőségű, s nem mutatja valódi számukat.
VÉR szimbólumként szerepel akkor is, ha Jézus véréről van szó. Nem Jézus anyagi vére törli el bűneinket, mely régen az enyészeté már, hanem az isteni igazságszolgáltatásnak és irgalomnak az az együttműködése, mely a Fiút értünk a halálba adta, s melynek eredménye Jézus vérének kiontása volt. Jézus vére tehát szellemi fogalom. Mégis nem jelent egyet Isten szeretetével, hanem tényt, tettet, történeti eseményt jelöl meg, melynek útján Isten szeretete magát kijelentette, s mely a nagy perben Isten mellett dönt (l. Sátán, bizonyságtétel).
VÉRREL HINTETT RUHA, l. ruha.
VILLÁMLÁS a fizikai ég egyik tüneménye; szellemi szinten a szellemi égben végbemenő haragnyilvánulások, melyeknek eredete azonban a harmadik égben levő trónus (l. menny, szózatok, tűz). A villám nyugtalan cikázása jó képe az istentelen világ ellen harcoló isteni haragnak.
VIZEK, l. tenger.
VIZEK ANGYALA elnevezés mutatja, hogy Isten természetgondozását angyalok végzik, kik láthatatlanul mindenütt jelen vannak, s Isten akarata szerint segítik a választottakat; nincsenek tehát ítélőképesség nélküli természeti erők, hanem személyes szellemek hatnak a természetben, kik együtt éreznek Isten igazságosságával, s azokkal, akiket Isten szeretete véd (l. Jel. 16,5 skk).
VIZEK ZÚGÁSA mély, öblös, erős hang, a fenség és erő jelképe.
VŐLEGÉNY Krisztus egyik neve, mely az egyház iránt való szeretetét titokzatosan jelzi, l. Ef. 5,25-33.
ZSENGE az első fű, a fán a friss hajtás, a gabona első termése, kenyéren a gyöngén pirult rész. Jelképesen: a választottak gyülekezete, melyet Isten üdvözülőkül először hív ki. Ők vesznek részt az első feltámadásban.
ZSINAGÓGA a Jelenések könyvében a tényleges zsidóságot jelzi, tehát rossz értelemben áll, mert az a zsidóság, mely a zsinagógában tömörült, az Urat általában elvetette.
-<>-
Forrás: Csia Lajos – A Jelenések könyve a mai kor tükrében © Csia Lajos
Új Berea Kiadó és Nyomda Kft. Budapest, 2008.
Saját példányból lejegyezve: 368–372 oldal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése