Bizonyságtételek az Igazságról
János apostol írásai alapján
Napjainkban a minden eddigi mértéket felülhaladó, és az emberi élet szinte minden területét elöntő, és beszennyező világi és vallásos agymosás hazugságainak tengerén járva, Krisztus követőiként tekintetünket sokkal inkább az Igazságon, Jézus Krisztuson kell tartanunk, mint eddig bármikor! Tisztában kell lennünk azzal, ami körülöttünk a világban és a hamis egyházban történik, de nem szabad túl sok figyelmet fordítanunk a szélre és a háborgó tengerre, mint egykor Péter apostol tette. Az Úr Jézus felismerése, látása, és hívó parancsának: „Jöjj!” (Mt. 14,29) megtartása képessé tesz minket arra, hogy mindvégig a víz felszínén járva tudjunk Felé haladni. Az Úrról egy pillanatra sem vehetjük le tekintetünket.
Hogy a népeket, népünket borító éjszakában, a tengeren járva felismerjük, lássuk az Urat, a mi fényes és hajnali csillagunkat, ebben segítségünkre lehet, ha János írásain át meghallgatjuk, és szívünkbe rejtjük János apostol, Keresztelő János, az Atya Isten, és a Fiú bizonyságtételét az Igazságról, a Valóságról!
Hogy pihent, friss szemmel tudjuk nézni Isten igéjét, a következőkben Csia Lajos Biblia fordítása lapján idézem Isten igéjét.
Kezdetben már volt az Ige, az Ige Isten felé fordult, és Isten volt az Ige. 2 Ő kezdetben az Isten felé fordulva volt. 3 Minden rajta keresztül támadt, s egyetlen létező sem lett Őnélküle. 4 Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. 5 A világosság fénylik a sötétségben, és a sötétség azt fel nem tartóztatta. 6 Támadt egy ember, kit Isten maga mellől küldött el, a neve János. 7 Tanúságtétel végett jött, hogy a világosság mellett tanúskodjék, hogy rajta keresztül mindenki hihessen. 8 Nem ő volt a világosság, csak azért jött, hogy a világosságról tanúságot tegyen. 9 Az igazi világosság, mely minden embert megvilágít, érkezőben volt már a világra. 10 A világban volt, és a világ rajta keresztül támadt, de a világ nem ismerte őt fel. 11 A sajátjába jött, de az övéi be nem fogadták. 12 Mindazoknak, akik befogadták őt, lehetőséget adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek, 13 azoknak, akik nevében hisznek, az ő nevében, aki nem vérből, sem a hús akaratából, sem a férfi akaratából nem született, hanem Istenből. 14 Az Ige hússá lett, közöttünk vett szállást, és mi megláttuk dicsőségét, mely olyan volt, mint az Atya mellől érkező egyszülöttnek dicsősége: kegyelemmel és igazsággal teli. (Jn. 1,1-14)
János tanúságot tett mellette, és kiáltása így hangzott: „ő az, akiről azt mondtam: Utánam jő ugyan, mégis előttem lett, mert előbb volt nálam.” (Jn. 1,15)
Mert mi mindannyian abból kaptunk, akivel ő volt tele, kegyelmet kegyelem fejében. 17 Mert a törvényt Mózesen át adták, de a kegyelem és az igazság a Felkent Jézuson át támadt. 18 Senki sohasem látta Istent, az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, ő jelentette őt ki. (Jn. 1,16-18)
Így hangzott János tanúságtétele, amikor Jeruzsálemből a zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá, hogy megkérdezzék tőle: „Ki vagy te?” 20 Megvallotta, nem tagadta el, megvallotta: „Nem én vagyok a Felkent.” 21 Megkérdezték: „Mi vagy hát? Te vagy Illés?” Azt felelte: „Nem vagyok.” „A próféta vagy te?” – Felelte: „Nem.” 22 „Ki vagy? – kérdezték tőle – hadd felelhessünk azoknak, akik elküldöttek minket. Mit mondasz magadról?” 23 „Pusztában kiáltozónak szava vagyok én – felelte. Tegyétek egyenessé az Úrnak útját, mint Ézsaiás, a próféta megmondta.” 24 A küldöttek a farizeusok közül valók voltak. 25 Aztán megkérdezték: „Miért merítesz be, ha sem a Felkent nem vagy, sem Illés, sem a próféta?” 26 János így felelt: „Én vízbe merítek, köztetek áll azonban valaki, akit nem ismertek, 27 aki utánam jő, kinek még a saruja szíját megoldani sem vagyok én méltó.” 28 Ezek történtek a Jordánon túl, Betániában, ahol János a bemerítést végezte. 29 Következő napon látja János, hogy Jézus hozzá megy és így szól: „íme az Istennek Báránya, ki elveszi a világnak vétkét. 30 Ő az, akiről azt mondtam: utánam jő egy férfi, ki már előttem is megvolt, mert előbb volt nálam. 31 Én ugyan nem ismertem őt, de hogy nyilvánosan ismert legyen Izrael előtt, azért jöttem én a vízbe merítéssel.” 32 János aztán tanúságot tett: „A szemem előtt szállott le a Szellem az égből, mint egy galamb, és őrajta megült. 33 Én ugyan nem ismertem őt, de aki elküldött, hogy vízbe merítsek, az szólt nekem: Akire látod, hogy a Szellem leszáll és rajta marad, az az, aki Szellembe fog meríteni. 34 Én szemtanúja voltam annak, hogy Ő az Istennek Fia.” (Jn. 1,19-34)
Bizony, bizony, azt mondom neked, hogy amit tudunk, azt beszéljük, és amit látunk, arról teszünk bizonyságot. A tanúságtételünket nem fogadjátok el. 12 Ha földieket szóltam nektek, és nem hiszitek, hogy fogtok hinni, ha mennyeieket szólok nektek? 13 Senki sem jutott fel a mennybe, csak, aki a mennyből szállt alá: az embernek Fia. 14 Mint ahogy Mózes is felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az ember Fiának is felemeltetnie: 15 hogy örök élete legyen mindenkinek, aki hisz. 16 Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy senki el ne vesszen, aki őbenne hisz, hanem örök élete legyen. 17 Mert az Isten nem azért küldte a Fiút a világra, hogy elítélje a világot, hanem, hogy rajta keresztül megmentse a világot. 18 Az, aki benne hisz, nem kap ítéletet, aki nem hisz, már ítélet alatt van, mert nincs hite az Isten egyszülött Fiának nevében. 19 Az ítélet pedig ebben áll: a világosság a világra érkezett, de az emberek inkább szerették meg a sötétséget, mint a világosságot, mert a tetteik gonoszok voltak. 20 Mindenki gyűlöli a világosságot, aki hitványságokat cselekszik, és nem jön a világosságra, hogy tettei rá ne bizonyuljanak. 21 Aki ellenben az igazságot cselekszi, világosságra megy, hogy tetteiről nyilvánvalóvá legyen, hogy Istenben tette őket.” (Jn. 3,11-21)
János ezt felelte: „Az ember nem juthat semmihez másképp, csak ha a mennyből adják neki. 28 Ti magatok vagytok tanúi, hogy azt mondtam: nem én vagyok a Felkent, hanem csak ő előtte küldöttek el. 29 Akié a menyasszony, az a vőlegény. A vőlegény barátjában, aki ott áll, és hallgatja őt, nagy örömet kelt, ha a vőlegény szavát hallhatja. Ez az én örömöm teljessé vált. 30 Neki növekednie kell, nekem kisebbé lennem. 31 Aki felülről jő, mindenek fölött való. A földből való a földből van, a földből is beszél. Aki a mennyből jön, mindenek fölött van. 32 Arról tesz tanúságot, ami felől látást kapott, és amit hallott, de tanúságtételét senki sem fogadja be. 33 Aki elfogadja tanúságtételét, azzal pecsétet tett arra, hogy az Isten igaz. 34 Akit az Isten küldött el, az az Isten beszédeit szólja, mert az Isten nem mértékkel adja a Szellemet. 35 Az Atya szereti a Fiút, és mindent az Ő kezébe adott. 36 Aki a Fiúban hisz, annak örök élete van, aki nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem fog életet látni, hanem Istennek haragja marad rajta.” (Jn. 3,27-36)
„Higgy nekem – mondta neki Jézus –, jön egy óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogjátok imádni az Atyát. 22 Ti azt imádjátok, amit nem ismertek. Mi azt imádjuk, amit ismerünk, mert a megmentés a zsidók közül ered. 23 De jön egy óra, és az most van, amikor az igazi imádók az Atyát szellemben és igazságban fogják imádni, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának. 24 Az Isten Szellem, és az imádóknak szellemben és igazságban kell őt imádniuk.” (Jn. 4,21-24)
Jézus azután így szólt azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: „Ha megmaradtok beszédemben, valóban tanítványaim vagytok, 32 és akkor meg fogjátok ismerni az igazságot, és az igazság szabadokká fog tenni titeket.” (Jn. 8,31-32)
Jézus ezt felelte: „Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csak rajtam keresztül. (Jn. 14,6)
De én megmondom nektek az igazat: Hasznotokra van, hogy én elmenjek. Mert ha nem megyek el, a Bátorító nem jön el hozzátok, ha ellenben elmegyek, elküldöm őt hozzátok. 8 Ha ő eljön, meggyőzi a világot vétek, igazságos döntés és ítélet dolgában, 9 Vétek dolgában: hogy nem hisznek bennem. 10 Igazságos döntés dolgában: hogy az Atyához megyek, és többé nem láttok engem. 11 ítélet dolgában: hogy a világ fejedelme ítélet alatt van. 12 Még sok mondanivalóm van hozzátok, de most nem vagytok képesek elhordozni még. 13 Ha azonban eljön Ő, az igazság Szelleme, útmutatótok lesz a teljes igazságban. Mert nem magától fog beszélni, csak amit hall, azt mondja el, s a jövendőt tudatja veletek. 14 Engem fog dicsőíteni, mert az enyémből fog merítem, s azt mondja el nektek. (Jn. 16,7-14)
Az az örök élet, hogy téged, az egyetlen igaz Istent ismerjenek, és azt, akit elküldtél, a Felkent Jézust. (Jn. 17,3)
Szenteld meg őket az igazságban! A Te Igéd igazság. (Jn.17,17)
Én azért születtem, és azért jöttem a világra, hogy tanúskodjam az igazság mellett. Mindenki hallgat a szómra, aki az igazságból való. (Jn. 18,37b)
Ő az, aki vízen és véren át jött, a Felkent Jézus. Nemcsak vízzel, hanem vízzel és vérrel. És Szelleme az, aki tanúságot tesz, mert a Szellem az igazság. (I. Jn. 5,6)
Majd így szólt hozzám: „Ne pecsételd le a könyv prófétáló beszédeit, mert az idő közel! 11 Aki hamis, ártson ezután is; a mocskos mocskolódjék tovább; az igazságos legyen tovább is igazságos, és a szent szentelődjék meg. 12 Lám, sietve megyek! A bér velem, hogy kinek-kinek megfizessek a szerint, amilyen a cselekedete. 13 Én vagyok az Alfa és az Omega, az első és utolsó, a kezdet és a vég. 14 Boldogok, akik megmossák ruháikat, hogy joguk legyen az élet liget éhez és ahhoz, hogy a kapukon át bemenjenek a városba. 15 Kívül maradnak az ebek, a varázslók, a paráznák, a gyilkosok, a bálványimádók, s mindenki, aki kedveli és teszi a hazugságot. 16 Én, Jézus, elküldtem angyalomat, hogy az eklézsiákban tanúskodjék előttetek e dolgokról. Én vagyok Dávid gyökere és nemzetsége, ama fénylő hajnali csillag.” 17 A Szellem és a menyasszony ezt mondják Jövel!” Aki hallgatja, mondja ezt: „Jövel!” Aki szomjazik, jöjjön el, és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. 18 Bizonyságot teszek mindenkinek, aki e könyv prófétáló beszédeit hallgatja: „Ha valaki hozzátesz ezekhez, az Isten is rárakja arra e könyvben megírt csapásokat, 19 ha valaki elvesz e prófétáló könyv beszédeiből, annak részét az Isten is el fogja venni az élet ligetéből, és a szent városból, azokból a dolgokból, melyek e könyvben megírattak.” 20 Azt mondja az, aki e dolgok mellett tanúskodik: „Csakugyan! Sietve megyek el!” Ámen! Jövel Uram Jézus! 21 Az Úrnak, Jézusnak kegyelme mindenekkel! (Jel. 22,10-21)
-<>-
Ökrös Ferenc – Bizonyságtételek az Igazságról - János apostol írásai alapján
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése