Az apokaliptikus képek betűrendes magyarázata
ABYSSOS, l. mélység.
AJTÓ vagy KAPU fogalmával kapcsolatban senki se gondoljon a mennyben valami bejáratokkal ellátott épületfélére. A szellemi dolgokról minden testinek le kell válnia. Az ajtó és kapu fogalmát a fal fogalmával együtt értjük meg (l. ott); az ajtó szellemi értelemben azoknak az akadályoknak leküzdése, melyek az Istenhez közeledést akadályozzák. Jézus ajtó, mert Rajta keresztül az Istenhez vivő út megnyílt.
ALFA a görög ábécé első betűje; jelenti a teremtés kezdőbetűjét, a Fiút, kinek szent arca volt a minta, amelyre a teremtésnek formálódnia kellett; ezért minden élet, minden világosság forrása Ő.
ALLELUJAH! Helyesebben: Hallelujah! l. ott.
ALVILÁG, l. Hádész.
ANGYAL, l. még: csillag. Jelentése: követ, küldött. Földi értelemben vett követet is jelent; van azonban a teremtett lényeknek egy osztálya, mely az embernél hatalmasabb, tehetségesebb, s mely tisztán szellemi létfokon él; mivel egész létük célja Isten világfenntartó rendeléseinek véghezvitele, azért nemcsak foglalkozásukat jelző, hanem egyetemes nevük az angyal (l. kerub). Ők a természet erői (szél, tűz, vö. Zsid. 1,7). Tévedés, hogy a természetben személytelen erők hatnak, minden erőhatás élő lények beavatkozása, kik erejüket Istentől kapják. De nemcsak az erőt kapják Istentől, hanem az értelmet, s az utasításokat is, melyek munkájukat irányítják. Isten gondolata belső törvényként él bennük, s ezt a benső élő törvényszerűséget fejezik ki Ezékielnek egymásban forgó óriási kerekei (Ez. 1,15. skk). Úgy is megjelennek azonban, mint Isten tanácsosai, s ekkor a földi hasonló hivatás nevével „véneknek” nevezi őket a kijelentés (l. vén). Emberek is lehetnek Isten követei, angyalai, olyan kiválasztott emberek, akik különösen szellemi ajándékokkal és égi küldetéssel vezetik a gyülekezet életét. A gyülekezet angyala gyűjtő fogalom, mely a gyülekezetben az Isten ajándékával, s charismaval ellátott tagokat jelöli, tehát nem egyes emberre vonatkozik (l. csillag). Az Új Jeruzsálemben (l. ott) a kapuk angyalai hívogató angyalok, vagyis az evangélium hirdetői, az új világ evangélistái, kik szavukkal az Istenhez vezető utat megnyitják; ott már kapuzárás nincs; a város kapui mindig nyitva vannak (l. kulcs, ajtó). Igen nehéz kérdés az Úr angyalának meghatározása, ki Isten vagy Jézus megszemélyesítője, de Tőle megkülönböztethető; mégis úgy szól és cselekszik, mintha benne Isten szólna és cselekednék.
ANTIKRISZTUS jelentése: Ellen Krisztus. Amint a Fiúban az Atya láthatatlan lénye vált láthatóvá, úgy az Antikrisztus is az Isten ellen lázadó sátáni lelkület látható megtestesülése. Az ily megtestesülés célja a krisztusi lelkületnek a teremtésből való kiszorítása, azért antikrisztusi. Kik az antikrisztusi szellemet magukba fogadják s minden krisztusinak hadat üzennek, azok antikrisztusok. Van azonban az antikrisztusi megnyilatkozásnak egy burkoltabb módja: a messiási reménységhez csatlakozni és Krisztusként jelenni meg; ezt teszik az álkrisztusok vagy hamis krisztusok. Az antikrisztusi gondolat az idők végén egy személyben csúcsosodik ki, s minden sátáni ígéret beteljesüléseképp, az emberi fejlődésnek legfelsőbb fokaként jelenik meg, l. fenevad.
APOSTASIA, l- szakadás.
ARANY, ha salakjától megtisztítják, nem rozsdásodó, minden tüzet változás nélkül kiálló fémnek bizonyul. Szellemi értelemben az arany az ítélet tüzét kiálló, s minden kísértésben hű lelkület képe. Az emberi természet nem arany, s csak ha Jézus telíti meg, jut belé e drága fém. Az emberben levő arany a szent Szellem; megszerzésében az embernek semmi érdeme nincs. Jel. 21,21. olyan aranyról tudósít, amely átlátszó üveghez hasonló. Ez az átlátszó arany a fizikai világban arany fényt jelent, melyen azonban más színű fémek is átlátszanak, úgyhogy a mennyből leszálló város egyetemes arany fényén az alapokat alkotó sokféle drágakő színe is átragyog. A város a fények és színek valóságos özönében tündököl, de halvány mérséklettel, mert a mindent magába olvasztó fő szín az arany. Ennek a fizikailag is csodás látványnak szellemi jelentése a következő: a mennyei város a megdicsőült választott sereg. Az egyes választottak az egyéniség más-más színében ragyognak. Mégis csodás összhangban egyesülnek, úgyhogy a mindent magába olvasztó uralkodó szín a szent Szellem aranya, ez azt jelenti, hogy ebben a városban az igazság fényét semmi sem fogja föltartóztatni. A drágaköveknek az aranynak képekül választása azt jelenti, hogy a föld minden drágasága és szépsége szükséges annak a sejtelemnek felkeltésére, hogy mily csodás szépségű lesz a szellemi Jeruzsálem. Mivel azonban az Új Jeruzsálem az újjáteremtett földre fog leszállani, s a várost alkotó választottak is már föltámadás után lesznek, bizonyos, hogy a szellemi dicsőségnek fizikai visszfénye is lesz, s a színek előbb vázolt pompája ott fog ragyogni az új teremtés fölött.
ARATÁS az érett termés begyűjtése. Szellemi értelemben: igazságosak és hamisak szétválasztása és begyűjtése. Előbbit búzaaratás példázza (Jel. 14,14-16), utóbbit a szüret (14,17-20).
ARMAGEDÓN, l. Harmagedón.
ASSZONY, l. parázna, menyasszony.
ÁGY paráznaság és betegség kettős értelmű jelképe; l. Jel. 2,22.
BABILON, l. város.
BÁLÁK, BÁLÁM, BÁLÁMITÁK, l. nikolaiták.
BÉKA csúf, utálatos állat: az utálat, a rondaság, szellemi éktelenség jelképe (Jel. 16,13). Az emberi kultúrát a bűn megrontja, a fenevad idejében terjedő ocsmányságnak ad helyet. Ez még a jövőé, de Európa hanyatló ízlése, undorító tánc, hanyatló képzőművészet, nők viselete, arc-, körömfestés eléggé mutatják az emberi fejlődés hanyatló irányát.
BÉLYEG ismertető jegy vagy jelvény, melynek felvétele valamilyen irányzat, eszmekör, intézmény tartalmának elfogadását jelenti, s a bélyeg ezt a lelki tartalmat fejezi ki. Szellemi értelemben bélyeget fölvenni vagy hordozni annyit jelent, mint a bélyeggel jelzett irányzathoz való tartozásunkat tudatosan vagy tudatlanul mutogatni. A fenevad bélyege nem testi, hanem lelki bélyeg: a lelkületnek az arcara, viselkedésre való kiülése. (a 666-ot l. a számszimbolikában, vö. pecséttel!)
BIZONYSÁGTÉTEL a Jelenések könyvének egyik legfontosabb fogalma. A Krisztus Jézus bizonyságtétele: 1. a Tőle hozott bizonyságtétel az Atyáról, 2. a Róla mondott bizonyságtétel. János ezért került Patmoszra. A választottak bizonyságtételükkel győznek és letaszítják sátánt az égből (Jel. 12,9). Istennek a Sátánnal folytatott nagy perében a hívők bizonyságtétele lesz az ítélet, mely a vádlott Istent fölmenti, és a vádló sátánt elítéli, l. Vádló, Sátán!
BOTRÁNYKŐ rossz fordítás, l. kelepce.
CSAPÁSOK, l. 41. skk.
CSÉSZE áldozati eszköz; füstölésre szolgál. Szellemi értelemben: a szívből kiömlő imádat és hála, mely az áldozat szemén ég; amikor a földre ömlik ki, ott ítéletté válik; a Bárányról tett bizonyság átok arra, aki annak ellenszegül.
CSILLAG, l. angyal. Időt jelző, időt beosztó, a földi életet szabályozó, tehát az embervilágon uralkodó égi hatalom: az angyalok jelképe; azonban csak jelkép, s nem azonos az angyallal. A gyülekezet angyalai: a gyülekezetnek mennyei ajándékokkal ellátott, Istentől küldött vezetői. Az egyház csillagokba öltözik, vagyis égi angyalok hatalmába, világosságába, segítségébe, vezetésébe: úgy ölti magára mindezt, mint ruhát (Napba, csillagokba öltözött asszony! Jel. 12). Jézus úgy jelenik meg, mint „ama fényes hajnali csillag”, az esthajnalcsillag, a Vénusz, melynek feltűnése a reggel közeledtét hirdeti. Jézus megjelenése eszerint az új teremtésnek, a felderülő isteni nappalnak hírnöke, ki fényével e világ éjszakájában fénylik (Jel. 2,28; 22,16). A tisztátalan angyalok valamikor szintén fénylő csillagok, Isten dicsőséges teremtményei voltak; Isten világkormányzó munkájának részesei, világosság hordozói. Aztán elfordultak Istentől, tekintetük magukra irányozódott, s elhomályosodtak. El kell jönnie az időnek, hogy az égből levettessenek, mint hulló csillagok (Jel. 12,9). Ezek között az angyalok között a Sátán a legnagyobb tehetségű és hatalmú volt; ezért eredeti tisztaságában ő is a hajnalcsillaghoz hasonlított. Még ma is a hajnalcsillag latin nevével, Luciferrel (fényhozó) jelölik Sátánt.
DRÁGAKŐ jelképes értelemben; mint a földön a legdrágább és legdicsőbb, az új teremtés csodálatos értékét és pompáját halvány visszfényként példázza.
EB keleten tisztátalan állat volt, melyet a házakból kitiltottak, s lakása, működésének területe az utca volt; ezért jó példázat a tisztátalanok jelzésére, kik arra méltatlanok, hogy a szent városban megmaradjanak.
EGYHÁZ, l. gyülekezet, mécsláb, nap, vajúdás, város.
EGYIPTOM, l. város.
ELSŐ SZERETET az Isten szeretete, s nem az az első fellángolás, mellyel kezdő keresztyén korunkban buzogtunk. Ő volt az első, aki minket szeretett, aztán szerettük mi Őt (I. János 4,10). Ezt értettük meg, amikor bűnbocsánatot nyertünk, mikor Szellemét adta nekünk. Később újra a világot kezdtük nézegetni s magunkban gyönyörködtünk. Ekkor az első szeretetből való szolgálat lassanként átváltozott verejtékes szolgálattá. A lélek ebben az állapotban igen alkalmas a kísértések befogadására. A gyülekezetnek vissza kell térnie Isten szeretetéhez, az első szeretethez.
EMBER FIA csak annak lehet jelzője, aki a mi emberi testünket hordozta, emberi lelkünkkel gondolkozott, tehát az égi lények közül csak Isten Fiáé, aki emberré lett, s utóbb emberi mivoltát az égbe vitte, megdicsőítette, s noha a legfelső trónra ült, emberekhez tartozását nem tagadta meg.
EUFRÁTESZ folyam mellett épült az óvilág legnagyobb városa, Babilon. Csak szellemi értelemben vehetjük, hogy partján a megkötött angyalok tanyáznak, kik a világhódító gőg, uralomvágy indulatát hordozzák magukban és szellemi tartalmukat a nagy szellemmegszállás idején az emberekkel közölni igyekeznek. A folyam kiszáradása azt jelenti, hogy útjukból az akadályok elhárulnak, s még teljesebb és vadabb lesz hatásuk (Jel. 4,14; 16,12; l. város!).
EVANGÉLIUM jelentése örömüzenet; tárgya: a kereszt, az Isten ingyen, ki nem érdemelt szeretete. Pál szerint nincs több evangélium, csak egy, s aki mást hirdet ezen az egyen kívül, még ha égi angyal is, átkozott (Gal. 1,6-9). Újabb időkben kotnyeles írásmagyarázók mégis különböző evangéliumokról kezdenek beszélni, s így megkülönböztetik az apostolok hirdette evangéliumtól az örök evangéliumot, melyet angyal fog hirdetni (Jel. 1,6 sk). Óvakodjunk az eltévedéstől! Az angyal evangéliuma ugyanaz, mint amelyet az apostolok hirdettek, a szeretet evangéliuma, mely azonban üdvös félelmet, sőt rettegés kelthet, mert az az Isten, aki szeret, s Fiát értünk adta, szent Isten, ki bűnnel és meg nem térő bűnössel együtt nem lakhatik.
ÉG, l. menny.
ÉLET, l. élet fája, élet folyama, élet könyve, élet vize, tűz.
ÉLET FÁJA, mint az élettel kapcsolatos többi kép, az isteni élet közlője. Ez az élet különböző utakon érkezik a teremtéshez, s ezeket a különböző utakat jelzik a különböző képek. Isten trónja alatt tűzként tűnik fel az élet (l. tűz, kerub); onnan mégis üdítő vízként csobog tovább, hogy csakhamar a szentekbe ömölve, tűzzel kevert üvegtenger gyanánt (l. ott) terjedjen a trón körül. Az üvegtenger városként is megjelenik; ennek utcáin viszont életfolyamként hömpölyög az isteni élet árja, hogy a parton ültetett, s folyton termő életfákat táplálja. Majd megint olajként halljuk említeni, s két olajfán keresztül Isten gyülekezetét, a szent mécslábat táplálja (Zak. 4; vö. Jel. 11). Ezeken kívül még a képek egész tömege mutatja az életnek a Teremtőből a teremtésbe vivő útját. E példázatokon is látszik, hogy az élet szimbólumai többek egyszerű hasonlatoknál, amennyiben a fizikai élet a szellemi életnek további megvalósulása, s ezért a szellemi világ törvényeit hordozza magában. Az élet fája a szent város utcáin áll, tehát a közlekedés útjain; ez azt jelenti, hogy az élet a mindennapos érintkezés alakalmai útján lélekből lélekbe terjed. Amerre keresztyének, sőt Isten angyalai egymást szeretetben megkeresik, arra az isteni élet folyamai hömpölyögnek, mert mindenki, aki az életet magába fogadta, annak forrásává változik (Ján. 4,14). Ahol Isten gyermekei érintkeznek, vagyis ahol közösségek alakulnak, oda Isten olyan bizonyságtevőket és tanítókat helyez, akikből, mint a két olajfából az olaj, árad az élet. Az ilyen bizonyságtevőket másik kép gyanánt az élet fája jelképezi: gyümölccsel vannak rakva, tudniillik bölcsességgel, s a bölcsesség ízes gyümölcsként vihető el róluk. A paradicsomkertben, hol az első emberpár élt, ez a csodálatos isteni berendezés valóságos képekbe volt öltöztetve.
ÉLET KÖNYVE: Isten élő emlékezete vagy tudata, épp úgy, mint a többi égi könyv is. Az a felfogás, hogy az élet könyve az összes választottak nevét tartalmazza, s így az isteni eleve elrendeléssel volna egyértelmű, helytelen, s a Bibliával össze nem egyeztethető. Inkább az élettérben pillanatnyilag benne lévők jegyzéke; mint ahogy egyiptomi képeken látható, ura vagyonát jegyző sáfár írta össze az állatállományát, úgy szedi számba Isten vagyonát a választottakat megpecsételő angyal (Jel. 7). Az élet könyvéből ki lehet nevet törölni, s oda újra be lehet írni (Jel. 3,5). Élet könyvébe beírni vagy onnan kitörölni ugyanaz a művelet, mint a másik képpel: a szent olajfába beoltani vagy onnan kitörni valamely ágat (Ró. 11).
ÉLET VIZE, Palesztina vízhiányban szenvedett, kevés forrás volt csak, s általában a vízmedrekben (ciszternáékban) eltett pállott esővizet itták. Nagy jótétemény volt az „élő víz”, a természet adta friss víz. A víz minden alakjában úgy tűnt fel, mint az élet fenntartásának igen fontos és nélkülözhetetlen feltétele. A víz szellemi értelme: az az életár, mely Istenből tör ki, az egyetlen igazi forrásból, mely a teremtésben hol felüdítő szóként, hol a szeretet cselekedeteként jelenik meg, mint irgalom, mint ítélet, mint ismeret, mint bölcsesség. A bűn sivatagában eltikkadtakat csak az élet isteni vize elevenítheti meg, l. még élet fája!
ÉLŐ FA mind testi, mind szellemi értelemben: gyümölcseivel a testi és szellemi élet táplálója. Elpusztítása az élet megvonását jelenti, Isten ítéletét. Isten sokáig vár; szinte érthetetlen hosszú-tűréssel adja ajándékait a gonoszoknak; egyszer csak megvonja tőlük az életet, s ennek egyik módja az, hogy az élő fákat megveri. L. élet fája.
ÉLŐ VÍZ, l. élet vize.
ÉLŐLÉNY, vagy egyszerűen csak
ÉLŐ, l. kerub.
FAL sátorfal, templomfal, városfal, a frigyláda fala; az isteni dicsőség, erő elrejtője, takarója, tehát ugyanolyan jelentőségűek, mint a szövetségsátor takarói és függönyei vagy az ajtószárnyak. Más képekben a felhő vagy füst tölti be a sátort és templomot; ködoszlop vezette a zsidókat a sivatagban; köd fedte el Jézust tanítványai elől a megdicsőülés hegyén és a mennybemenetelkor; felhőkön vagy ködön ülve fog egyszer ítéletre eljönni (Jel. 1,7; 14,14). Ugyanilyen jelentőségű volt a Mózes arcán lévő lepel (II. Móz. 34, 33-34; II. Kor. 3,13-18). Ugyanilyen okból fedték el magukat a kerubok szárnyukkal. Isten közellétét, közvetlen hatását a teremtmény csak különböző fokozatokban bírja elviselni; ezért kerülnek Isten és teremtményei közé leplek, függönyök, szőnyegek, kerítések, falak, melyeknek szellemi értelme: Isten szentségének, megsemmisítő tűzerejének lefokozása, hogy elviselhessük. Persze mennél több a lefokozó eszköz, annál homályosabb a kép, melyet Istenről alkotunk. A test maga is ilyen lefokozó eszköz, úgyhogy a lélek, amikor elragadtatásban vagy halálban testen kívül jut, egyszerre felszabadul a kötött testi látás alól; ez a szabadulás azonban számára ítéletet és borzalmat is jelenthet, mint ahogy még a próféták is szinte holtan estek le ilyenkor. Valahányszor a túlvilágot tőlünk elválasztó lepel föllebben, bennünket mindig rémület fog el. Így járta meg egyszer egy lélekidéző spiritiszta médium, mikor várakozása ellenére nem szokott tévszellemei, hanem a szent túlvilág jelent meg neki, melyhez a spiritiszták puszta idézéssel sohasem férnek (I. Sám. 28,11 skk). A spiritiszták világa a tisztátalan szellemek társasága, mely a bűnösben csak a halál borzadását, de nem a szentségtől való félelmet kelti. Az úgynevezett „egyháziasság” is fal, amely az élő kegyességet a szertartásos kegyességtől elválasztja; akik Isten szentségét nem akarják elhordozni, szokásokkal és szertartásokkal elégednek meg, melyek Isten való lényét elfedik előlük, s egyúttal meg is csalják őket. Van azonban Istentől rendelt szellemi fal vagy lepel, mely a bűnös számára Isten szentségét elviselhetővé teszi, mégis Isten dicsőségéből semmit el nem takar, s ez a fal: Jézusnak a bűnösért kiontott vére. Olvassuk, hogy még az Új Jeruzsálemben is lesznek falak, bár a bűn ott már nem lesz Isten és teremtményei között. Ez azt jelenti, hogy idő kell ahhoz, hogy Istent közvetlen személettel tudjuk nézni, s ehhez a népeknek gyógyuláson kell általmenniük (Jel. 22,2). Ekkor azonban a választottak, tehát az Új Jeruzsálemet alkotó szent közösség már közvetlen szemlélettel nézik az Istent, s ezt a közvetlen szemléletet az Írás úgy fejezi ki, hogy a városban nem lesz többé templom, hanem az Úr, a mindenható Isten lesz maga a templom, továbbá a Bárány (Jel. 21,22). Isten örökké a Bárány alakjában jelenti ki magát, s a szeretet e tényén keresztül dicsősége elhordozható lesz, l. templomudvar, város, Jeruzsálem.
FARK az alattomosság, a hátulról támadó kiszámíthatatlanság jelképe. Olvasunk 1. Sátán farkáról, mellyel követőit maga után söpri; e képben a fark az értelmet elvettető szuggesztió jelképe, mely a Sátán hódításának természetszerű és rendes módja; veszedelmes tehát minden szuggesztív, hipnotikus „gyógymód”, mert az öntudat és akarat elaltatásával az ember Sátán követéséhez hozzászokik; 2. a spiritiszta szellemeket jelképező sáskák farkáról, mely skorpióhoz hasonlít, s a gyanútlan áldozatnak alattomos pusztulást okoz, l. sáska, skorpió.
FÁKLYA görögül lámpás; nyugtalanul lobogó lángja a bűn ellen harcba induló szent Szellemnek jelképe, tehát a harcoló, támadó isteni világosságot jelenti.
FEHÉR szín, jelkép, melynek szellemi jelentése: folttalan, homálytalan, szent, élő dicsőség. A veres vér fehérré tesz, l. veres.
FEJ az értelem székhelye: mivel pedig az értelem még a sárkánynál és a fenevadnál is Isten ajándéka, melyet azonban azok rosszra használnak, azért ezeknek az állatoknak hét feje van. A földi hatóságok Istentől vannak, még ha bűnös emberek töltik is be őket (Róm. 13,1). Sátánnak hét feje Isten adta nagy értelmét mutatja, melyet Mihály főangyal annyira tiszteletben tartott, hogy a Sátán megdorgálását Istenre hagyta (Júd. 9). A világbirodalmak nem fennállásukban, hanem irányukban rosszak. Ezért Círus (Kürosz, Kóres) Isten fölkentjeként szerepelhet (Ézs. 44,28; 45,1). Egy-egy fej nem okvetlenül egyes uralkodókat jelöl, inkább kormányzati rendszereket, dinasztiákat, uralkodó típusokat. Mivel a világon való uralkodás isteni akarat (Isten nem az anarchiát akarja), azért a világbirodalmak száma hét. A hetes számot tehát itt is a számszimbolika szabályai szerint nem mennyiségként kell felfogni, s így haszontalan munka a világtörténelemből okvetlen hét birodalmat akarni kibányászni. E hetes számból öt esik el, a világi történés száma szerint, megint nem kell tehát öt birodalomra találni, mely János korát megelőzte volna (vö. Jel. 17,10). Még kevésbé kell hét vagy öt császárt keresni a képek megmagyarázására. A fejeken levő káromló nevek a fejek tartalmát jelentik (l. név), vagyis azokat a gondolatokat, melyekkel a fenevad értelme telve van: Isten ellen lázadó, káromló terveket.
FELESÉG, l. menyasszony.
FELHŐ annak a szellemi homálynak jelképe, mely Istent szemünk elől eltakarja. Jézust felhő takarja el tanítványainak szeme elől, s felhőn fog visszatérni (vö. fal). A felhő tehát a szellemi lét láthatatlanságából a testi lét láthatóságába való belépést vagy a láthatatlanból a láthatóba való távozást kíséri és így jelzi (l. menny).
FENEVAD elvadult állat; ennek természetével próbálja az isteni kijelentés az Istentől elvadult és csak testi kívánságaitól vezetett ember lelkületét kifejezni. Aki Istentől elfordul, a szeretettől fordul el; ha uralkodik, nem szolgál, hanem önző falánksággal csak birtokolni, élvezni akar. A fenevad ellentéte a szelídség és engedékenység szimbóluma, a Bárány. A Szentírás több fenevadat említ. Dániel a négy birodalmat különböző fenevadak alakjában jeleníti meg, melyek közül egy a valóságban elő nem forduló állatalak. A Jelenések könyvében említett fenevad a párduc kegyetlen vadságát, a medve letipró otrombaságát, és az oroszlán széttépő erejét egyesíti magában (Jel. 13,2). Ugyanannak a szellemi tartalomnak több földi megvalósulása is lehet. Így a fenevad jelentheti 1. azt a szellemet, mely a világbirodalmakat egyetemesen áthatja; 2. a történelem összes világuralkodóit egy fogalomba összesítve; 3. az utolsó világuralkodót, az Antikrisztust, l. Antikrisztus, fej, kulcs.
FOLYAM, FOLYÓVÍZ fizikai értelemben is áll, szellemi áramlatok jelképe is lehet, néha pedig mindkettőt jelzi, például azoknál a csapásoknál, ahol a folyók vize megromlik, hol a testi csapások szellemi eredetre mennek vissza, és sokszor testi és szellemi alakjukban egyszerre jelennek meg. Szellemi értelemben 1. gonosz szellemi áramlatot jelent, hazugság propagandát, amilyent a hazugság atyja, a Sátán indít az egyház ellen, a Biblia, s Isten megrágalmazására (Jel. 12,15). 2. Isten életárja is folyam, mely Isten gyermekeinek közösségeiben ömlik szét, mint a hazugság árja Isten ellenségeinek közösségeiben, l. élet vize.
FORRÁS a szellemi áradat kiinduló helye. Aki az élet forrásához jut el, Istenhez érkezik (Jel. 7,17; 21,6). Mennél közelebb jut valaki az élet forrásához, mennél kevesebb közvetítőt használ (l. élet fája), annál bőségesebben és erőteljesebben kapja az életet. A csapásokban a vizek forrásait veri meg Isten, tehát az élet eredetét vágja el, l. folyóvíz.
FÖLD szintén fizikai és szellemi értelemben fordul elő. 1. Fizikai értelemben az emberi település helye, s mivel a településben rendszer van, a földön irányok különböztetendők meg. Ősidőtől fogva négy ilyen irányt, négy égtájat gondoltak el az emberek, s amikor ezt tették, a legtökéletesebben osztható idomnak, a négyzetnek vagy kockának négy irányú kiterjedésére gondoltak. A világ négyes szemlélete térfilozófia. Ha tehát valami szellemi fogalom az apokaliptikában négyes számban fordul elő, ez nem mennyiséget, hanem az illető fogalom természetét jelöli: a fizikai, anyagi világhoz való tartozást, szemben a kiterjedéstelen szellemvilággal, l. számszimbolika. 2. Szellemi értelemben a föld az emberiség történelmi letelepülését jelenti, tehát a fejlődésirányokat, a tradíciót, a hagyományos rendet, a történelmi fejlődés folyamán kialakuló szilárd szervezetet, a civilizáció megbízhatóságát jelöli a népek kiszámíthatatlan, forrongó árjával szemben, mely utóbbinak a „sok víz” és a tenger a jelképe, l. ott. Ezzel a színezéssel a négyes szám a bűntől megromlott testiséget jelöli.
FÜST: köd vagy felhő értelmével rokon. Szellemi értelmében: 1. mint fehér, fénylő füst vagy köd Isten dicsőségének tőlünk át nem látható voltát jelképezi (l. felhő, fal); 2. mint sötét, kavargó füst a bűn zűrzavaros homályát jelöli (l. homály), melyben a bűnös tájékozódni nem tud, s jövőjét nem látva, kétségbeesik. A barna füstszínű jácint (hiacint) a füst helyett áll. Ilyen vak homályban, át nem látszó füstben élnek a feneketlen mélység szellemei (l. mélység), s mikor ennek a mélységnek ajtaja kinyílik, ez a füst, vagyis szellemi sötétség az emberekre ömlik, s őket a kétségbeesés, reménytelenség és bizonytalanság rettentő kínjával gyötri (Jel. 9,1-6).
GÁBRIEL Isten egyik főangyala. A név nem tulajdonnév, csak ismertető jelző, s Isten erősét, vitézét jelenti. Harcosa tehát annak a harcnak, mely a szellemek világában, a mennyekben (második égben) Isten serege és Sátán serege közt folyik. Gábriel a kijelentés angyala is. Ő közli Dániellel Isten üzenetét.
GÓG ÉS MAGÓG az emberi művelődés területén kívül élő, igen vad népek voltak, kik északon laktak (Ez. 38,2; 3; 14; 16; 18; 39,1), a műveletlen vadság földjén; a régiek képzeletében a pusztító vadság megtestesítői, gyülevész emberek. Már Ezékiel titokzatos, apokaliptikus modorban beszélt róluk, s elpusztításukat kilátásba helyezve, temetőjüket a választott nép földjén jelölte ki. E vad, mindent felforgató elemmel szemben Isten népének rendeltetése a béke magalapítása. Krisztus ezeréves országlása alatt azok, akik az Ő igazságos és szolgáló uralkodásával elégedetlenek lesznek, úgy látszik, lassankint félre fognak húzódni, mint ahogy Góg a földkerekségnek szélére húzódva lakott, s ezzel a félrehúzódással el fogják árulni elégedetlenségüket. Sátán újabb, s utolsó fölszabadítása az ő kívánságukra fog megtörténni, s így a felszabaduló gonosz szellem a céljaihoz szükséges hadsereget bennük azonnal megtalálja. A Jelenések könyvbeli Góg és Magóg tehát nem az elmúlt idő népével azonos, nem annak föltámasztásával áll elő, hanem az ótestamentumi nép valósága csak képül szolgál az ezeréves birodalombeli vad hordák jellemzésére. Az emberiség alja-népét, a nagy városok kitermelte söpredéket, minden idő és kor lázadó anyagát; a forradalmakra mindenkor készen álló gyülevésznépet jelölik e nevek.
GYOLCS, l. fehér ruha.
GYERTYATARTÓ, l. mécsláb.
GYÖNGY élő szervezet képezte drágakő, az Új Jeruzsálem kapuinak anyaga, persze jelképes értelemben. Minden kapu Jézust jelenti; tehát nem több gyöngyből épül egy-egy kapu, hanem csak egyből (Jel. 21,21). A gyöngy az élő kagylóállat fájdalmának szülötte, mely teste feláldozásával adja e kincset; ahogy Isten Fia is teste feláldozásával, fájdalmas szeretetével lesz számunkra mennybe vivő kapuvá.
GYÜLEKEZET vagy
EGYHÁZ, a görög
EKLÉZSIA fordítása, s a kihívottak közösségét jelenti. Két értelemben áll: 1. egy helyen lakó keresztyének gyülekezetét jelenti, ez a helyi gyülekezet; igen fontos újtestamentumi fogalom; mert az egyetemes egyház ezekben él és fejlődik ki, s őket nemcsak a hely, hanem a jelleg, történelmi kifejlődés is megkülönbözteti. Aki a helyi gyülekezet egyéni jellegét el akarja törölni, s az egész egyházra valamely általános jelleget kényszerít rá, Isten bölcs intézkedését félreismeri, s Isten rendelésével száll szembe. A Jelenések 2. és 3.-ban említett hét gyülekezet mind más jellegű, s a különböző jellegek nemcsak a helyi gyülekezetek számtani összességéből, hanem azok történeti fejlődésének minőségi összegéből tevődik össze az isteni gondolat – mint az egy szivárvány hét színből – melyet az egyetemes egyház jelent. Modern időben készült „bibliai” gondolattal vagy sablonnal valamennyi helyi egyházat egyszínűvé és egyjellegűvé tenni: Isten gazdagságának eltüntetése, olyanféle művelet, mint mikor a tudós presbitérium a templom falán levő kissé kopott középkori freskót egyöntetű szép fehérre meszeltette. 2. A választottak egész teljességét, minden hely és minden idő összes keresztyéneit is jelenti a gyülekezet vagy egyház szó, vagyis az egyetemes egyházat, s az egyház ebben a teljes értelemben lesz Jézus menyasszonyává, s Új Jeruzsálemmé. A hét ázsiai gyülekezet jellegében úgy van összeválogatva, hogy azok fejlődésében, mint kicsiny, éles tükörben az egész egyháztörténelem látszik; a hét üzenet tehát minden kor és ország összes keresztyénének szól, l. udvar, templom, Jeruzsálem, élet fája.
HAJNALCSILLAG, l. csillag.
HALÁL, amennyire a Bibliából értjük, személy. Lehetséges, hogy Sátánt egyik szerepében tünteti fel, melyet akarata ellenére tölt be. A Sátán építeni, teremteni akar, Istennel versenyre kél; de keze és lába nyomán mindenütt halál támad; amihez hozzányúl, abba halálos kór csíráját oltja be. Halljuk, hogy utolsó ellenségként fog megsemmisülni (I. Kor. 15,26), ami megegyezik a Jelenések könyvének azzal a közlésével, hogy csak a fenevad és hamis próféta félre tétele után, az új ég és új föld küszöbén fog végképp félreszorulni (Jel. 20,10; 14., hol a két vers egyet mond, mi a Jelenések könyve előadási módja szerint nem lehetetlen), l. Hádész.
HALLELUJAH! jelentése: Dicsérjétek Jehovát! Mint a régi zsidó templomban állandóan hangzó magasztalás, héber alakjában került át más nyelvekbe, akárcsak később a Kürie eleüson görög nyelven. Fontos benne a Jehova szó, mely az Isten változatlan, örökké hű lényére mutat.
HAMAR (görögül en takhei) nem azt jelenti: nemsokára, hanem azt: gyors ütemben, gyors egymásutánban, hirtelen. Jézus sokáig elmaradhat; de ha a jelek egyszer teljesülni kezdenek, hirtelen fog jönni; amikor nem várják, „hír”-telen, váratlanul megjelenik.
-<>-
Forrás: Csia Lajos – A Jelenések könyve a mai kor tükrében © Csia Lajos
Új Berea Kiadó és Nyomda Kft. Budapest, 2008.
Saját példányból lejegyezve: 345–354. oldal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése